– El fog jönni az idő, amikor az emberek elfeledkeznek minden ősi tudásról, ami egykor a sajátjuk volt és csak annak hisznek, amit látnak és megfoghatnak. – Nem! Ez nem lehet! – kiáltott fel döbbenten a neofita. Majd a főpap

Megszülettem. Egy új világ tárult éledő szemeim elé. Virágok és fák, termek és épületek, emberek és állatok. Madarak és pillangók, napok és holdak, árnyékok és fények. Minden szép és jó volt. Megtanultam megértetni magam és később megismertem az emberi szót.

Az Úr, Világok Teremtője kiküldi Lucifert és Ahrimant, hogy az ellentétek által lehessen az embereknek fejlődni, s a fiát, hogy önmagukra ébredjenek.

Az örökkévalóság titkát kereste. Túl volt már életének delén és mindent megélt, amit lehetett. Része volt mindabban amit emberi lélek átélhet, boldogság, szenvedés, öröm és szomorúság mit sem jelentettek már számára. Lelke megnyugodott, gondolatai kiszáradtak és már csak egy dolog érdekelte, az örökkévalóság titka. A titok, amit soha halandó meg nem pillantott, mert többé nem lett volna halandó.