Krisztus, a napszellem élete, keresztre feszítés jelentése

Krisztus, a napszellem élete, áldozata, a keresztre feszítés jelentése, jelentősége, valamint korunk megtévesztő Krisztus képe ezen írás tárgya. Az alábbiak megértéséhez lényeges, hogy ismerd az előzményeket, és bizonyos fokig a szellemi (spirituális) tudással tisztában légy.

A szövegben levő linkekkel utalok is ezek helyére. Egyébként az egész történet fantasztikumnak hathat a materiális tudományon felnevelkedett egyén számára, és érthetetlennek a dogmatikus vallás hatásai alatt álló egyénnek is, mely utóbbi nem magyaráz meg semmit.

Időszámításunk elején sorsfordító szellemi impulzus érte a Földet, egy magas szellemi lény jelent meg a Jézus testében. Ez a csodálatos lényiség – aki a Nap, vagyis szereteterők megnyilvánulása volt – csaknem 3 évig élt földi testben, megváltoztatva az emberi fejlődés menetét.

A mai korban bizonyos szellemi erők igyekeznek ezt elfeledtetni és egy materiálisabb, emberi Jézus képet elénk tenni, teljesen elhagyva az igazi Krisztust, akit a régi kultúrák Napistennek hívtak.



Krisztus, a napisten/napszellem/naplény

A kereszténység első évszázadaiban még gyakran használták ezt a kifejezést: Krisztus, a Nap. A későbbi időben azonban az elvilágiasodó egyház veszélyesnek tartotta, ha valaki a csillagokról és a Napról, mint szellemi erőkről beszél. Elérték, hogy az időszámítás eleji eseményeknek csak külső történéseit higgyék el az emberek, mivel ha a szellemi tudás rejtett marad, nagyobb befolyást tudnak gyakorolni rájuk.

Hogy pontosan értsd miről van szó, érdemes elolvasnod a Teremtés könyve magyarázatát, és a szellemi lények jelentéseit. Az ember felett – több fokozaton – szellemi lények állnak – akik már előrébb tartanak a fejlődésben. Ezek a lények hatással vannak ránk, és segítik az emberi szellem fejlődését.

A Bibliában szereplő elohák (más elnevezésben forma szellemek) munkálkodtak azon, hogy kialakuljon az emberi Én. Amikor a bolygók szétváltak, vagyis a Nap különvált a Földtől, ezek a szellemek a Nappal együtt távoztak. A napszellemek vezetője a Krisztus. Ő a legtöbb ősi nép vallásában napistenként szerepel.

Amikor a Föld, s rajta az emberiség fejlődése elért azon pontjára, hogy elszakadt az ősi szellemiségtől és az ego hatalma erősebbé vált, mint valaha, egy szellemi erőnek kellett megjelennie a világtörténelem színpadán, hogy a helyes irányba vigye a fejlődést. Ez a szellemi lény, a Krisztus volt.

Krisztus, a napisten, napszellem, naplény

A Krisztus egy fizikai emberi testben jelent meg, akit Jézusnak hívtak. Az az entitás, aki Jézus volt, életének harmincadik életévében elhagyta a testét és átadta annak a szellemi lénynek, akit Krisztusnak nevezünk.

Krisztus élete

A Krisztus nem hasonlítható semmilyen más vallási vezetőhöz, vagy prófétához, mert nem ember, hanem szellemi lény, aki csak egyszer jelent meg fizikai testben, a megfelelő időben és hatalmas szellemi impulzust adott az emberiségnek. Érkezésével az addigi vérségi, rokoni kötelékeken alapuló szeretetet felváltotta az önálló Én-ből, annak szabad akaratából származó, mindenki irányába sugárzó szeretet.

A Jézus, az ember születését, életét bemutató írásban felvázoltam, ki volt az az entitás, aki Jézusként élt. Ebben az emberben egy olyan fejlett éteri-asztrális-fizikai test együttes volt jelen, amely alkalmas volt egy magasabb rendű szellemi lényiség befogadására. 30 éves korára a Jézus elért küldetése csúcspontjára.

Az az én, akinek utolsó földi szerepe volt Jézus, elhagyta a földi síkot.
Akkor amikor a Keresztelő megkeresztelte az ekkor már én nélküli Jézust, a napszellemek vezetője, a Logosz lépett be az előkészített testbe. Ezt a Biblia képszerűen egy galamb alászállásával ábrázolja.

Krisztus keresztre feszítése

Innentől kezdve csaknem három éven át a „Napisten-Logosz”, akit nevezhetünk immár Krisztusnak, fokozatosan egyre mélyebben merült a földi testbe. A három év leteltével teljesen „emberré lett”, így történhetett meg a keresztre feszítés.
Amikor a megváltó vére kicsordult a földre, megváltozott a Föld aurája, mert a Krisztus szellem egyesült a Földdel.

Ezért mondta: „Az én testem, az én vérem”. Mert a föld termései azóta már az ő testéből vannak, hiszen a Föld teste Krisztus teste. Ezzel a folyamattal megváltozott az emberiség szellemi fejlődése. Míg addig a vérségi, faji kapcsolat és szeretet volt a fontos, Krisztus megjelenésével fontossá vált az önálló én, az egyéniség, hogy a régi szeretetet felváltsa az új, szabad akaratból eredő fajokon és nemzetségeken átívelő egyetemes szeretet.

A Krisztus szellemnek egyesülnie kellett a Földdel (a Nap szeretetsugarai áthatoltak a Földön és átnemesítették azt). A keresztre feszítéskor – amikor a vére a földet érte – egyesült a Földdel. “Aki kenyeremet eszi, lábbal tapos engem”, “Ez az én testem, az én vérem” – ezekkel az olyan sokszor félremagyarázott szavakkal utal a Földdel való szellemi egyesülésére Krisztus.

A keresztre feszítés mint esemény, nem csak a fizikai világban játszódik le bizonyos időnként, hanem más dimenziókban is jelen van. Egyik részről az jelenti, hogy az “isteni én” feláldozza magát a tér és az idő oltárán. Másfelől azt is, hogy az ego feláldozza önmagát, hogy megszülethessen az isteni magasabb én.

Ennek szimbolikáját az ókori civilizációk többsége ismerte és tanította is. Mély metafizikai okok állnak mindezen események mögött és ezeket csak kevesen értik meg a maguk valójában, mert tanulmányozás, megértés és belső tapasztalatok szükségesek hozzá. Az Univerzum olyan egyszerű, mint egy mag, mégis a bölcsességének átélése egy hosszabb folyamat eredménye.

A keresztre feszítés jelentése

Krisztus áldozata, a keresztre feszítés jelentése, jelentősége

Ez az a szellemi tény, amelyet a ma erőteljesen jelenlevő materialista áramlatok semmissé akarnak tenni azáltal, hogy csak egy ember Jézus képét vetítik elénk. Ezzel éppen a világtörténelem legnagyobb jelentőségű eseményétől fosztják meg az emberiséget. Ugyanis a Krisztus által a legfelsőbb szellem vált emberré, lemondva minden hatalmáról, azért, hogy megtapasztalja azt, amit egy átlagos ember és egyben megmutassa a visszafelé, a szellemhez vezető utat.

Ezzel pedig egy hatalmas, lelket felemelő érzés kel az emberben, mert az Abszolútum annyira szereti az emberi lényt, hogy saját maga egy részét áldozta fel annak felébredéséért. Gondoljál csak bele, ha a te embertársad bajban van, akkor segítesz neki. Ha a szerettedről van szó, kész vagy az áldozatra. Minél közelebb áll hozzád, annál nagyobb áldozatra. Ez nagyban is így működik. Így könnyebben megérted, miért történt, ami történt.

Azonban ahhoz, hogy a Krisztus lény megjelenésének, tanításának és kereszthalálának egészét megértsük, kevés egy rövid olvasmány. Mindenkinek ajánlom Emil Bock csodálatos könyvét, A három év című művet, amely mélyen beavat a Krisztus szellemi lényének misztériumaiba. A könyvet innen lehet letölteni, vagy elolvasni:
Emil Bock: A három év

Krisztus, mint a legfelsőbb szellem képviselője, fokozatosan egyesült a fizikai testtel és vált egyre emberibbé. Míg először csodaszerű események létrehozására volt képes szellemi erejével, később – ahogyan elengedte isteni képességeit, hogy olyanná váljon, mint egy átlagos halandó – küldetése végére odaadta minden szellemi hatalmát.

A kereszten már teljesen olyan volt, mint egy egyszerű ember. A keresztben válik nyilvánvalóvá a fizikai emberi test sorsának titka. A következő sorok a fentebb említett műből származnak:

„Az ember egész földi sorsa abból származik, hogy fizikai teste van. Ez az a kereszt, amit meg kell tanulnia felvenni. Az embernek, aki a makrokozmoszból jön, először inkarnálódnia kell, egyre mélyebbre bele kell szállnia fizikai teste szűk, mikrokozmikus világába. Itt a magányosság összes megpróbáltatásain keresztül kifejleszti személyes lényét. Csak amikor már maradéktalanul birtokba vette fizikai testiségét, akkor szabadulhat meg ismét testhez kötöttségétől, és nőhet bele újra – akár a saját magán való belső munkálkodás révén, akár halála folytán – a makrokozmosz és a szellem személy feletti szféráiba.”

A legfelsőbb szellem fizikai megjelenésének okai

Az ember halhatatlan szellemi lény. Fizikai köntösét, azaz testét elveszítheti ugyan, de ez mit sem von le valódi lényéből, amely felette áll a fizikai anyagnak. Az ember valódi önmaga olyan tudat, amelynek egyik megjelenési formája a fizikai test. Az anyag azonban alá van vetve a szellem törvényeinek. Az alábbi részletek sokat segítenek az említett műből:

„Az idők közepéig tulajdonképpen az istenek segítsége nélkül mentek át az emberek a születésen és a halálon, mert az isteneknek nem volt tapasztalatuk a halálról. Ebből adódott, hogy a halál egyre nagyobb hatalmat nyert az embereken. Egyszer aztán történnie kellett valaminek, ami meghozta az embereknek a halálon való átmenetelüknél az isteni segítséget. Ez Krisztus halála által történt meg. A világfejlődés közepén egy isteni lény emberi módon ment át az életen és a halálon és ezzel elvitte az isteneknek az emberi halál tapasztalatát, az embereknek pedig isteni erőt hozott, ami segítségükre van a halálnál.
…A húsvéti misztérium megértése révén el fogunk jutni oda, hogy átértékeljük azt a tényt, hogy földi testben kell éljünk és meg kell halnunk. Ha a feltámadott Krisztus erejével megyünk át a születésen és a halálon, akkor részt veszünk egy olyan szellemiség kivívásában és megalapításában, ami nem absztrakt és túlvilági, hanem gyökeret tud verni a földi létben és hatással tud lenni annak tényeire.”

Az a szeretet amely még csak a családnak, rokonoknak szól, vagyis a „vérségi”, csak a kezdet volt. Az igazi szeretet akkor jelent meg, amikor az ember szabad akaratából, annak szívében jelent meg, és bárkire vonatkozhatott, minden kapcsolattól függetlenül. A Krisztus lény túllépett minden különbözőségen, szokáson és elváráson. Azt mutatta meg életével, hogy minden Egy. Néhány további részlet Emil Bock művéből:

„A Föld, amely halálán van, mert abban a veszélyben forog, hogy teljesen elveszti kapcsolatát az éggel, orvosságot kapott. Fölvette magába Krisztus testét és vérét. Ezek voltak az első olyan földi, anyagi alkotórészek, amelyeket teljesen áthatott a szellem. Csíráját képezik egy új anyagnak, amin átvilágít a szellem.
… Az egész világmindenség közvetlenül részesül abban, ami a kereszten és a sírnál történik. …Föld planétánk kozmikus úrvacsorája nagypénteken és nagyszombaton történik, a húsvéti győzelem teljes kivívása előtt. Ezért a Názáreti-Jézusnak, az embernek valódi fizikai teste, és valódi, fizikai vére volt az az orvosság, amit a Föld magába fogadott.

…Aritmátiai József sírjában semmiféle test nem volt, amikor húsvét reggelén Péter és János leszállt a sötét üregbe. Az üres sír a következőket jelenti: Ne Jézust, az embert tekintsétek. Nem egy nagy, szent ember sírjánál álltok, Krisztusra nézzetek, aki kozmikus, isteni lény. Az ő sírja nem Aritmátiai József sírkamrája, hanem az egész Föld.

…A húsvéti győzelemnek az a jelentősége, hogy ezentúl mindenben, ami földi, felragyoghat Krisztus fényéből szőtt, szellemi testisége. A kenyér és a bor, mint Krisztus valódi teste és valódi vére, a húsvéti győzelem által kivívott új élet orvosságai. Általuk járja át a világot a szellemi homeopátia, melynek a Krisztushoz kapcsolódó emberek a hordozói.”

Időszámításunk elején a Nap szellemi fényével sugározta be a Földet és azóta immár a Föld szelleme is. Minden egyes ember ennek a világszellemnek része, és benne is képes teljes fénnyel felragyogni a napcsillag világossága, amikor saját magában megéli ennek az eseménynek a csodálatos valóságát.

A Föld szelleme

Megtévesztő Krisztuskép ahrimani szellemi hatásra napjainkban

Nem csak normális ütemben fejlődő lények vannak a mindenségben, hanem olyanok is, amelyek lemaradnak. Ezek a lemaradott lények ezáltal ott maradnak, ahol már nem lenne helyük (nem emelkednek magasabb fejlettségi fokra, szférába), s így negatívan hatnak. Ők hátráltatják az azon a szinten normál tempóban haladó lényeket a fejlődésben. Azonban hosszabb távon, bizonyos szempontból mégis segítik.

Ez a paradoxon a szellemi evolúció mély bölcsessége által lehetséges. A legtöbben csak a Lucifer-i erőket ismerik, amelyek Krisztus ellenében hatnak és egy bizonyos szellemi lénycsoporthoz tartoznak. Ők elsősorban az asztráltestre hatnak negatívan, de az embert önállóságra, függetlenségre is elvezetik.

Kevesebben tudják, hogy egy másik negatív lénycsoport, az Ahriman-i hogyan érvényesül.
Ezek az erők ill. lényiségek igyekeznek az emberiséget minél mélyebben bevonni az anyagba, a materializmusba, a földi javak imádatába. A tisztán fizikai, érzéki tudományossággal hatnak és azt a látszatot keltik, mintha minden szellemi folyamat és dolog csupán anyagi dolgok következménye lenne.

Ismétlem: Az Univerzum olyan egyszerű, mint egy mag, mégis a bölcsességének átélése egy hosszabb folyamat eredménye. Ma az emberek mindent gyorsan, egyszerűen szeretnének megkapni, a lehető legkevesebb erőfeszítéssel. Ez kapóra jön az ahrimani szellemeknek, amelyek igyekeznek elhitetni, hogy nincsenek “nagy titkok” a világesemények mögött, ne érezzék rosszul magukat, ha átlagosak, hiszen a nagy bölcsek és vezetők is azok voltak.

A régiek figyelmeztettek, hogy Ahriman szellemi hatása a 21. században erősödni fog, s többek között abban is megnyilvánul, hogy elősegíti a Krisztus lény elmaterializálását. Vagyis elfeledteti a Krisztus megjelenését Jézusban, mintha csupán Jézus, egy egyszerű ember lett volna, aki néhány bölcsességre rájött és közben teljesen átlagos életet élt.

Valójában a Krisztus esemény egy világfordító esemény volt, amely megváltoztatta a történelem menetét! Akik mindezt tagadják, tagadják a Krisztust és helyette csak egy emberi Jézust fogadnak el, aki rájött néhány bölcsességre és nem volt különb bármelyikünknél.

Manapság sokan kételkedés nélkül elfogadják a különböző ezoterikus körök s, olyan emberek véleményét, akik saját maguk nem látják az Akasha Krónikát. Ők gondolják azt, hogy Jézus egyszerű emberke volt, nem történt meg a keresztre feszítés eseménye és vígan tovább élt, családot alapított.

Sőt egyesek ennél tovább mennek és még közönségesebb Jézus képet festenek fel, aki néha részegeskedett, szexuális tantrát gyakorolt, hadd ne soroljam tovább. Az ahrimani szellemeknek könnyű megtéveszteni az embereket, mert a dogmatikus keresztény vallás nem tud választ adni a kérdésekre.

Azonban ha valóban így lenne – ami természetesen nem igaz – akkor a Krisztus lény egész küldetése értelmét vesztené. Az igazi Krisztus egy szellemi lény volt, aki Jézus testébe ereszkedett alá annak 30-ik életévétől és 3 évig élt benne. A keresztre feszítéskor a Krisztus szellem egyesült a Föld szellemével és örökre megváltoztatta a fejlődés irányát. Az Akasha Krónikában ez úgy jelenik meg, hogy a Föld aurája teljesen megváltozott.

Felhasznált források, és ajánlott irodalom:

Rudolf Steiner – János evangélium előadás sorozat 1908
Rudolf Steiner – Lukács evangélium előadás sorozat 1909
Rudolf Steiner – A rózsakeresztes szellemtudomány
budapesti előadás sorozat 1908
Rudolf Steiner – Jézustól Krisztusig előadás sorozat 1911
Rudolf Steiner – Márk evangélium előadás sorozat 1912
Rudolf Steiner – Az ötödik evangélium előadás sorozat 1913-14
Munkáselőadások 7. kötet
Emil Bock – A három év 1948

Ha tetszett, lájkold és oszd meg másokkal is!

Krisztus, a napszellem élete, keresztre feszítés jelentése
Tagged on:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

error: Content is protected !!