Szellemi fejlődés – a tudás nem önmagáért való

Szellemi fejlődés nem az értelem, vagy az intelligencia növelését jelenti. Az igazi szellemi fejlődés az ember valódi énjének – amelyet a szellem (spirit) szóval jelölünk – a fejlődése. A helyes tudás, nem haszontalan információk és ismeretek öncélú felhalmozása, hanem valódi lényünk jobbá, tudatosabbá tétele.

A tudás nem önmagáért való. Minden ismeret amelyet csak azért szerzel, hogy cél nélkül növeld tudásod, hátráltatja szellemi-lelki fejlődésed, de minden ismeret, amelyet azért szerzel, hogy saját magad tökéletesítsed a világ jobbá tétele érdekében, segíti szellemi-lelki fejlődésed.

Lelki-szellemi fejlődés

Ha ma jól körülnézel a világban, azt tapasztalhatod, hogy sokan egészen különbözőképpen értik ezt. Sőt, manapság szellemi-lelki fejlődés alatt általában is mást értenek, mint száz, ezer, vagy több ezer éve. Ennek oka a 19.-20. században tetőpontját érő materializmus, hogy mindent anyagi szempontból értékelünk.

De a szellemi fejlődés nem az agy fejlesztése. Az agy csupán egy eszköz, egy csodálatos fizikai szerv, amely a tudatodat összekapcsolja a 3 dimenziós világgal. Maga a tudás sem abban merül ki, hogy ismereteket szerzel, hanem magasabb szinten megismered önmagad és a világot, s ezáltal magasabb tudatossági szintet érsz el.

Sok száz és ezer évekkel ezelőtt a tudás megszerzése és átadása nem így működött, mint ma. Nem is ilyen módon voltak szétválasztva a tudományok, mint most. Egységben tanították a világmindenség rejtelmeit, úgy, hogy a testi, lelki, szellemi fejlődés párhuzamosan, harmonikusan haladt.

Képtelenségnek tartották volna, nevettek volna például azon, hogy az ember fizikai testét, mint önálló, önmagában megálló lényként tanulmányozzuk. Tudták, hogy minden fizikai érzékekkel érzékelhető dolog mögött egy szellemi valóság van, melynek az anyagi megjelenése ezen a frekvencia szinten megnyilvánuló része.

Amikor a 20. században megjelent a kvantumfizika és kezdték kapiskálni (újra), hogy a létezés energia és nem anyag alapú, ez már egy lépés volt a valós tudás felé. Azonban az anyagias érdekek meggátolják azt, hogy az emberek nagy tömegei elinduljanak egy magasabb szintű felfogás felé. Ehhez túl nagy a tömegszuggesztió, mellyel napi szinten fogva tartják az átlagember elméjét.

A tudás nem önmagáért való

Majd minden ősi beavatási iskolában tanították ezt az elvet. Az ember nem érhet el igazán magas tudati fokra, amíg ismereteit csupán öncélúan, a birtoklás kedvéért növeli. Mihelyst felismeri, hogy az igazi tudás – önmaga nemesítése által – hozzásegíti mások és környező világa segítéséhez, építéséhez, magasabb szintre emeléséhez, óriási lépést tesz saját szellemi ösvényén.

Néhány évszázada azt a kort éljük, amikor az ismeretek magunkban való felhalmozása társadalmi szokássá vált. E hatás alól talán egyikünk sem kivétel. Azt gondoljuk, a tudás önmagában hasznos, és jó dolog, de nem így van! Az a tudás hasznos, amelyet felhasználsz, és akkor jó, ha közvetve sem ártasz vele.

A lexikális tudás halmozása „látványos” lehet, de valójában öncélú. Számtalan ismeretet felhalmozunk önmagunkban, amire valószínűleg sosem lesz szükségünk. Ez már az iskolai tanítással megkezdődik és később azt hisszük, ez természetes. Ha valami ingyenes, „eltesszük”, hátha jó valamire. Ezt, vagy azt letöltjük az internetről, azzal a gondolattal; majd elolvassuk ha lesz rá idő, vagy kell valamire.

Ismeretek halmozásában sokan verhetetlenek. Minek egy embernek 7 diploma, vagy 20 különféle végzettség? Hátha valamelyik majd jó lesz és könnyebben boldogul? Teljesen más dolog amikor valaki tudja, mit akar és ahhoz szerez ismereteket több oldalról, mint amikor számos papírt szerez csak azért, hogy elmondhassa, nekem ez és ez megvan.

Elképesztő mennyiségű olyan dologról tudunk, ami sem fejlődésünket nem szolgálja, sem megélhetésünket, csak egyszerűen úgy gondoltuk, „a tudás nem árt”. Jómagam is hihetetlen mennyiségű dolgot olvastam el és információt gyömöszöltem magamba az idők során. Ma már tudom, ez nem helyes, nem azért mert valami erkölcsi törvény mondja (bár az sem mellékes), hanem azért, mert elviszi a szellemi energiát mellékes dolgokra.

Szellemi fejlődés helyes tudás

A kíváncsiság nagy úr. De nem szükségszerű. Idővel sikerült eljutnom oda, hogy eldöntöm, mit akarok elolvasni/megtudni és azt teszem, legyen szó akár az internetről, akár más információforrásról. Ez nem jelenti azt, hogy lazításból nem engednék magamnak mást, de olyan dolgokra, amelyeket csak azért olvasnék el, mert az ego kíváncsi (hírek, bulvár, szenzáció, politika stb.) nem pazarlom a figyelmet.

Ugyanez az energia, amit ilyen módon megspórolunk, áttranszformálódik egy pozitív, építő, előrevivő energiává, amelynek segítségével – saját fejlődésünk által – magasabb szinten vehetünk részt az életnek nevezett csodálatos eseményben.

Szellemi fejlődés – A helyes tudás

Az öncélúan felhalmozott tudás nem helyes. Sem szellemi, sem gyakorlati szempontból. A helyes tudás szellemi-lelki fejlődésünket segíti és ezáltal valamilyen hasznára válik környezetünknek, társadalmunknak. Hogyan különböztethetjük meg a kettőt?
Egyszerű a válasz, kérdezd meg magadtól:

– Ezt most miért akarom megtudni/tanulni? Ha nem tudsz egyértelműen válaszolni magadnak, vagy a válasz körülbelül így hangzik „majd csak jó lesz valamire”, akkor ne tedd.

Tudom, néha nem könnyű eldönteni. Mennyi-mennyi felesleges dolgot megtanulunk önmagunktól is, ezt saját példámból is tudom. Ez nem bűn, de ha már tudod, hogy nem a megfelelő út, akkor hátráltatni fogja fejlődésed, ha továbbra is így cselekszel.
Ha már tudod mi az ami leginkább téged szolgál és csak annak megismeréséhez fordítod energiáid, nagy-nagy megkönnyebbülést érzel.

Intellektusod mindent tudni akar, csak halmozná és halmozná az információkat. De ez sehova sem vezetne, nem lennél más, mint egy két lábon járó könyvtár. Az egónak biztosan hízeleg, amikor azt mondják: – Hű de okos vagy, te mindent tudsz!
Az intellektuális tudásnak megvannak a maga korlátai, míg
más tudás-ok – amelyek önmegismerésen át vezetnek – mint például az érzelmi intelligencia fejlesztése, egy teljesen más szintre visznek el.

Nem kell tudnod mást, mint ki vagy, mit akarsz, miért és hogyan valósítod meg. Minden megszerezendő ismeretednek ezt a tudást kell szolgálnia. Akkor megmaradsz az úton, amely saját magasabb tudatosságodhoz vezet el. Ezzel együtt sokszorta hasznosabb tagjává válsz az emberi fajnak, és többet adsz, mint bármi más módon.

Szellemi fejlődés – a tudás nem önmagáért való
Tagged on:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

error: Content is protected !!