Tartalommarketing őrület. Számít az érték? Te miért írsz?

A tartalommarketingnek nevezett őrület miatt, az utóbbi években tonnányi szöveg születik verseny és anyagi célokból. Ezt úgy képzeld el, hogy megrendelő kiköti, írj ennyi és ennyi szöveget erről a tárgyról, hogy jó helyen legyen a Google-ben, mert ettől reméli üzlete fellendülését.

Az utóbbi időben azt vettem észre, hogy ma már minden második ember szövegíró, és minden harmadik könyvet ír. Ami örvendetes is lehetne, de… Nagyon sokan ezt tisztán a pénzért, vagy könyv esetében hírnévért csinálják. Ez a két téma sok tekintetben kapcsolódik egymáshoz, itt most kifejtem, miről is van szó.

Tartalom ezerrel a végtelenségig

A tartalommarketingnek nevezett őrület miatt, az utóbbi években tonnányi szöveg születik, ami csodásan növelhetné az emberiség hasznos tudástárát. Egy kis gond van ezzel, legtöbb esetben nem ez a cél, hanem a tartalom gyártók és megosztók előrébb kerüljenek ebben az őrült versenyben s ezáltal minél nagyobb profitra tegyenek szert.

Ezt úgy képzeld el, hogy a megrendelő kiköti a szövegírónak, írj ennyi és ennyi szöveget erről a tárgyról, hogy jó helyen legyen a Google-ben, mert ettől reméli üzlete fellendülését. Mielőtt megköveznél, elmondom, magával a JÓ tartalommal nincsen baj, hiszen ha emlékszel, én is írtam erről a témáról egy nagyon hangsúlyos cikket.

Sokan szeretjük az új tartalmat, mert imádunk olvasni, tanulni, feltöltődni, fejlődni, vagy csak kikapcsolódni. Egy dolog azonban nagyon is számít, mondjon is valamit. Ne csupán a százhuszonhárom milliomodik szöveg legyen valamiről, tisztán üzleti célokból.

Legyen benne a szíve-lelke a szerzőnek. Ne csak száraz, programozott, elvárt szöveget, hanem egyéniséget, szenvedélyt, és valami pluszt, ami az átlagban nincsen meg. Időnként én is vállalok szövegírást, de nem lélekölő tartalomgyártást futószalagon. Ha nincsen célja (tömegnövelésen kívül), nem ad egyedi tartalmat, akkor csak növeli a felesleges információk tárházát.

A tartalom célja

Szóval különböztessük meg a szöveggyártó, bérért dolgozó ipari munkást attól, ki valamit mondani is akar, illetve a hírnevet kereső szerzőt attól, aki olyan belső tartalmat hoz felszínre önmagából, melyet sehol máshol nem találsz meg. Utóbbiak nem termelik az írásokat, mit egy gép, a belső mozgatójuk egy sokkal erősebb vágy, mint az anyagi haszon, vagy dicsőség; kinyilvánítják azt, ami bennük a legjobb, ezáltal úgy inspirálnak, mintha belőled szólnának.

Egyik olvasóm, Sármási Zoltán, az Időkalauz című könyv szerzője írta:

“Nagy örömmel olvastam a felvetésedet, mert magam is úgy vélem, ideje lenne gátat szabni az ész nélküli szöveggyártásnak. Az induló vállalkozókat azzal sokkolják a mentoraik, hogy legyen folyamatos kiáramlás, gyártsa mindenki futószalagon a szövegeket, mert csak így lehet fölkelteni és folyamatosan ébren tartani az emberek érdeklődését.

Időgazdálkodási szakértőként a hajam égnek áll ettől, mert egyrészt ennek az elképesztő mennyiségű tartalomnak az előállítása (főleg megfelelő minőségben) és az elolvasása is rendkívül időigényes (vagyis egymás idejét raboljuk sok esetben teljesen fölöslegesen). Másrészt nekem sincs állandóan új mondanivalóm, leginkább egy üzenetet szeretnék eljuttatni minél több emberhez és nem minél több üzenetet ugyanazoknak az embereknek.

Szóval jó lenne, ha bekövetkezne valamilyen szemléletváltás ezen a téren, mielőtt mindenki telítődik az ipari mennyiségben előállított, sok esetben kevéssé minőségi tartalmakkal.”

Most csak másokkal versenyzel, vagy van valami mondanivalód?

Említettem, hogy manapság már szinte minden második bokorból egy új író ugrik ki. Illetve, hogy nagyon sokan akarnak írással befutni, legyen az webszövegírás, reklám szöveg, szakmai, vagy regény. Na mármost; ha egy pillanatig is aggódtál azon, hogy mi lesz, egyre nagyobb a verseny, csökkennek az esélyeid, akkor gyorsan megnyugtatlak.

Ugyanis a célokban jókora eltérések vannak. Egy csomóan azért csinálják, mert jó sok pénzt akarnak keresni. Mások híresek akarnak lenni. Egyik sem lesz soha kiváló (amíg nem változik meg a hozzáállása), de van egy harmadik csoport is. Ők vannak a legkevesebben, akiknek valami fontos mondanivalójuk van. Értsd: nem az a mondanivalójuk, hogy milyen (pocsék) az életük, hanem valamit közölnek, ami túlmutat azon, amit másoktól hallasz.

Ez egyben az egyik legjobb módja önmagad értékesítésének. Ha arra összpontosítasz, ami túl van az időn és az anyagon – vagyis olyan szellemi tartalom, ami egyedi értéket ad a saját személyes energiádból – akkor rendelkezni fogsz egy olyan célközönséggel, akik egy életen át hű olvasóid lesznek.

Egy másik olvasóm, Oszlánszky Rita írta:

„Az írás a szenvedélyem. Belső késztetést érzek, hogy megosszam másokkal az érzéseimet, gondolataimat, élményeimet. Sem a meggazdagodás, sem a hírnév nem motivál. Szimplán jobbá akarom tenni az emberek életét, a környezetünket, a világot. :0) És ami számomra extra pozitívum, hogy írás közben élem át igazán a „jelenben lenni” csodálatos érzését.

Sajnos rendre abba futok bele, hogy alig valaki akarja meghallani a szavamat. Persze ez érthető, hiszen nehéz témákat veszek elő (emberi értékek, vegánság, a Föld jövője). Sokaknak könnyebb kényelmesen homokba dugni a fejét, mint esetleg elgondolkodni pusztító életmódjukon, és változtatni berögzült szokásaikon. Talán ha erotikus regényeket vagy pletykákkal teli műdrámákat írnék, kelendőbbek lennének a szellemi termékeim. Ám én erre az útra nem fogok rálépni, mert tudom, hogy minden egyes lépés kellemetlen érzéseket keltene a szívemben.

Természetesen vannak hullámvölgyek az életemben, ami írói kibontakozásomat is befolyásolja. Viszont bármit hozzon is az élet, rendületlenül hiszek abban, hogy nem véletlenül kaptam az Égiektől azt a csodálatos ajándékot, amellyel képes vagyok szívből szólóan megfogalmazni a gondolataimat. És a végsőkig bízok benne, hogy vannak, lesznek olyanok, akik meghallják a szavam.”

Te miért csinálod?

Naponta látom, hogy milyen sokan kezdenek el foglalkozni írással (legyen az blog, könyv, egyéb). De egy részük abbahagyja, feladja, nagy százalékuk csalódott és sokan csak úgy hébe-hóba csinálják. Vannak, akik egészen különlegesek, hihetetlenül jól tudnak írni, és mégis, alig ismertek, vagy nincs rá elég idejük, kedvük.

Mondhatnánk azt, hogy nem elég motiváltak, nem elég kitartóak, vagy csak nem értenek a marketinghez stb. De van, ami mindennél lényegesebb.

Amennyiben a célod személyes és sokáig nem éred el, akkor elmegy a kedved.

Mi az, hogy személyes, mindenki azért csinálja, nem?

Nem. Nyilvánvalóan fontos és jó érzés, ha elismernek, sikeres vagy, megfizetnek érte, de ha csupán ez mozgat, akkor nem tudsz tovább jutni egy ponton túl. Amikor a körülmények úgy alakulnak, hogy rosszul mennek a dolgok, akkor jön a frusztráció, elkeseredés, düh, alkotói válság és így tovább.

Válaszolj erre a 3 kérdésre!

Ha most, ebben a pillanatban mindened meglenne amire vágysz, akkor miért írnál?

Mi az amit könnyedén, szívből továbbadnál és nem számít, kapsz-e érte bármit?

Mit szeretnél örökül hagyni a világban, ami túlmutat önmagadon és hasznára lehet az emberiségnek?

Ha tudatosítod magadban ezeket, akkor számodra ismeretlen lesz a kudarc, vagy sikertelenség, mert mindenképpen azt teszed ami a legjobb. Pontosan tudni fogod, hogyan szerezheted a legtöbb olvasót, úgy, hogy élvezed is a folyamatot.

Számít az érték?

Ha megnézed a vezető internetes híroldalak, cikkgyűjtők fő tartalmait, találhatsz egy életre való haszontalan szemetet. Kiválogatják azt, ami sokkolón hat, elrémít, megijeszt, vagy éppen arról írnak, milyen botrányba keveredett X sztár. Egy halom hulladékot kapsz, ami arra jó, hogy agyilag eltemesd magad.

Millió ilyen szöveg és szövegíró van – aminek részben oka, hogy az emberek egy része igényli a szennyet – ha különleges akarsz lenni, ne ezt csináld! Azt add az embereknek, amire valóban vágynak, vagyis jó érzést, inspirációt, hasznos tudást. Sokan azt hiszik, így alig figyelnek rájuk, kevés olvasójuk lesz. Ez azonban nem így van. Ha például ügyesen, tervezetten vezetsz egy blogot, akkor nagyon sok állandó olvasód lehet.

aSötétség és fény az írásban

A következő módon szoktam kiválogatni, mit olvasok:

  • Érdekel a téma?
  • Hasznos számomra?
  • Jól, vagy jobban érzem magam tőle?
  • Kapcsolódik az életcélomhoz, tevékenységeimhez?
  • Legalább szórakoztat, ellazít, vagy kikapcsol?

Ha ezt a szűrőt alkalmazom, biztos lehetek abban, hogy nem pazarlom az időmet, és nem is terhelem a szellemem negatív, vagy haszontalan dolgokkal. Helyette az olvasás feltölt, vagy kikapcsol, de mindenképpen tisztítja és emeli az energiáimat. Ezért is szeretem az olyan szerzőket, akik így írnak.

Megteheted, hogy őrült dolgokról írsz, azért, hogy többen elolvassák. De miért is vagyunk itt, ezen a csodálatos bolygón? Azért, hogy felpiszkáljuk az embereket, vagy azért, hogy felemeljük a tekintetüket, hogy meglássák a napfényt, amely egyetlen pillanatra sem szűnik a Föld felé áramolni?

Kíváncsi vagyok a gondolataidra. Írd meg nekem hozzászólásban!

(Ha hozzászólsz, ne úgy másold be a szöveget, mert a beillesztés nem működik.)

Tartalommarketing őrület. Számít az érték? Te miért írsz?
Tagged on:     

One thought on “Tartalommarketing őrület. Számít az érték? Te miért írsz?

  • at 2:03 du.
    Permalink

    Remek módon összerakott írás, igazán értékes tartalommal.
    Elgondolkodtam a három kérdésen, amelyek az írással kapcsolatosak. A válaszok pedig megnyugtattak, hogy jó úton járok, csak rendületlenül haladnom kell rajta tovább. :0)
    Azokat a kérdéseket is érdemes számba venni, hogy milyen szempontok alapján választunk magunknak olvasnivalót. Ugyanígy azt is tudatosítanunk kellene magunkban, hogy mindaz a tartalom, amit a közösségi média, a YouTube, tévé, újságok által fogyasztunk, vajon táplálnak bennünket, vagy épp ellenkezőleg: addig habzsoljuk mindazt, amit ontanak magukból, amíg jobb esetben csak megcsömörlünk, rosszabb esetben pedig megbetegszünk tőlük.

    Reply

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

error: Content is protected !!