Zen jelentése sokféleképpen körülhatárolható, de gyakorlásban mindenképpen a meditáció, a mindennapi életben pedig a tudatos jelenlét. Ebben a cikkben kifejtem a szó eredetét, jelentését, megkísérlem bemutatni a zazen meditáció lényegét, valamint a főbb tanításokat.
Bemutatom 7 zen mester életét is, akiket kiválogattam a könyvekből. A 90-es években több ilyen témájú könyvet vásároltam, és nagyon érdekelt ez a fajta életszemlélet. Tulajdonképpen a lényegét most sem lehet felülmúlni, az élet értelmének keresése itt folyik a közönséges tudaton túlra.
A zen jelentése, eredete
A zen szó eredete meglehetősen rejtélyes, de vélhetően az indiai „dhyána” szóból származik, ami a szanszkrit nyelven meditációt vagy megvilágosodást jelent. Kínában csan -nak nevezték, Koreába eljutva szon -ként hívták, s Japánban lett zen. A gyökerei Kínában találhatók, és a középkorban terjedt el Japánban is.
A zen jelentése meditáció. Bár a buddhizmus részeként terjedt el, a lényege a meditáció gyakorlása. A zen szó jelentése elmélyülés, elmélyedés, mindenesetre ennek az egésznek a gyakorlása visszavezethető Bódhidharmáig, s előtte egészen Buddháig. Követői szerint a zent semmilyen fogalomba nem lehet beletuszkolni, sem gondolatokkal pontosan kifejezni, mert a lényege a megtapasztalás.
„A zen maga az élet.”
Zeisler István
A zazen a zen gyakorlata. A zen szó jelentése eredetileg a zazen -hez visszavezethető, de az idők során a za előtagot elhagyták. Mi a zen állapot jelentése? A tág válasz az, hogy minden ez, a szűkebb, amikor teljesen ott vagy a jelenben. Az állatok szinte mindig ott vannak, az embereket a gondolataik és a cselekvéseik folyamatosan kiszakítják ebből az állapotból.
A zen meditáció
A zen meditáció a gyakorlatban egy zent gyakorló közösségben, vagy bárhol történhet, ahol le lehet ülni, anélkül hogy megzavarnának. A hagyományos ülés a lótusz ülés, amit Buddha vett fel. Ez egyszerre ellazult, és fenntart valamekkora izomtónust az ébernek maradáshoz. A légzés egyenletes és nyugodt.
A zen meditáció közben a gondolatok jönnek-mennek, a gyakorló nem foglalkozik velük, nem utasítja el őket, és nem is ragaszkodik hozzájuk. Nincsen elmélkedés, nincsen manifesztáció, csak elengedés és jelenlét. Az egyik módszer kóanok használata amikor a mester speciális kérdéseket vagy mondatokat alkalmaz, amiket koanoknak neveznek. Ezek olyan rejtélyes és megfejthetetlen kérdések vagy mondatok, amik segíthetnek megtörni a gondolatok körforgását.
A szatori jelentése
A kóanok használata egészen a 8. században élt Baszo Dóicu -hoz vezethető vissza. A szotó zenben (is) a cél a szatori. De ez nem úgy értendő, mint a mindennapi életben egy cél, mert a szatori, a zazen, és a mindennapi élet ugyanaz. Tehát a mindenen túl, mindenben jelen levő tudat jelenléte.
Eredetileg a szatori (kensó) a valódi lényeg megpillantása. Vagyis a szatori jelentése megvilágosodás, A szatorit nehéz elmondani, egyfajta felismerés, amikor tudatában vagy annak, ami van. Akaraterővel nem lehet elérni, egyszer csak tudod, hogy van. De abban a pillanatban, amint elkezdesz gondolkodni felőle, elillan.
A szotó zen meditációjában nincsenek bonyolult előírások, gyakorlatok, vagy elvárások. A szótó zen meditáció egy állapot, ami bármikor jelen lehet, de meditációkor várjuk tudatosan. A zazen során csak ülsz elvárások és célok nélkül, a testtartás, a légzés és a tudati attitűd harmóniában van. A zen állapot jelentése ezzel összefüggő, amikor bármely cselekedeted során teljes mértékben jelen vagy, semmi más, csak a tiszta tudat és a te működésed.
Zen tanítások
A zen tanítások eredete Kínába, majd onnan Indiába nyúlik vissza. Igazából Buddha volt az első, aki megtestesítette a lényegét. Egyik követője, Bódhidharma vitte tanítását Kínába. Ő volt a zen meditáció azon tanítója, aki abban az országban a gyakorlásával mutatta meg a lényeget.
Később számos mester (lásd alább) vitte tovább a zen tanítások lényegét Koreába, majd Japánba. Bár abban az országban később a rinzai, óbaku és szotó ágat szokás említeni, Európa felé a szotó zen terjedt el. Ugyan a buddhizmusban alapszanak a gyökerei, a zen tanítások nem foglalkoznak vallási dolgokkal, ez a filozófia inkább a gyakorlatra összpontosít.
A zen tanítások messze túlmutatnak mindazon, ami az elmével meghatározható. A csendes felébredés zenje nem más, mint az itt és most – amikor az idő káprázata eltűnik, a tudat elcsendesül és minden tiszta. Eltűnik a megkülönböztetés, elszállnak a gondolatok, az önközpontúság, az én vagyok fontossága leáll.
A nyugati leírások többféle rendszerbe, és irányzatba igyekeznek gyömöszölni, s megmagyarázni az ezzel kapcsolatos iskolákat és ismereteket. De ezek nem fontosak, a lényeg a zen tanítások lényege amiről eddig szóltunk, a tudat önmagéhoz térése. Minden más csak sallang.
Néhány szó a kóanokról
A kóanok a zen buddhizmus egyik jellegzetes eleme, és rejtélyes, megfejthetetlen kérdésekből, mondatokból vagy párbeszédekből állnak. Ezeknek a feladványoknak a célja, hogy a meditáló egyén gondolkodási sémáit és racionális elméjét megzavarja, és egy magasabb szintű megértéshez vezessen. A kóanok a következőképpen működnek:
A kóanok általában olyan kérdések vagy kijelentések, amelyek ellentmondásosak, rejtélyesek vagy logikailag megoldhatatlanok. Például: „Mi a hangja egy kéz klappolásának, ha senki nincs jelen?” Megzavarják a racionális gondolkodást. A kóanok célja, hogy a meditálót kizökkentsék a szokványos, logikus gondolkodásból.
Amikor valaki próbál válaszolni egy kóanra, a gondolatok körbe szaladnak és nem találják a megszokott utat. A meditáló személy hosszú gyakorlás után talán rájön, hogy a kóanok megoldása nem intellektuális, hanem inkább intuitív. Ezáltal az elméjük csendesedik, és elérhetik a szatori állapotot, vagyis a megvilágosodás pillanatát.
Zen mester – a zen mesterek élete, tanításai
Nem írom le az összes ismert zen mester életrajzát, de régebbi könyveim és ismereteim alapján a lényegesebbekből egy válogatást összefoglaltam.
Bódhidharma
Az 5. században született, s egyike volt azoknak a szerzeteseknek, akik a buddhizmus tanait Indiából Kínába juttatták. Nála nehéz különválasztani a valóban megtörtént eseteket, és a legendákat. Neve összefügg a shaolin kolostorokéval, sőt, némely helyeken a harcművészeti filmekből is ismert kung-fu egyik alapítójaként is említik, holot valószínűleg sosem tanított harcot.
Az elbeszélések szerint 9 évet töltött arccal egy barlang falának fordulva. Bár maga a zen tanítások alap filozófiája már előtte megérkezett Kínába, mégis neki tulajdonítják a lényegét. Ő mondta, hogy a zen jelentése az igazi természetünk, illetve ha nem gondolkodunk semmiről sem, másrészt minden, amit csinálunk az.
A zen jelentése megnyilvánítói régen – Baszo Dóicu (709 – 788)
Baszo Dóicu lehengerlő külsejű és természetű zen mester volt. A rindzai ág egyik előfutára, s mint fentebb említettem, a kóan módszer gyökerei is hozzá nyúlnak vissza. Több mint 130 követőjéhez kerültek átadásra általa a zen tanítások. Ő a hirtelen válaszok kiáltások, sőt rúgások, vagy ütések által is segített tanítványai felébredésében.
Tódzan Rjókai zen mester (807 – 869)
A Hókjo Dzanmai (Nemes tükör szamádhi) mű szerzője. Őt tartják a szotó zen vonal megalapítójának. A vallásoktól és tanításoktól való szellemi függetlenség jellemezte. A kötelékek elszakítására és az egyszerűségre buzdította híveit. Tanításai részben hasonlítanak azokra, amiket a jedi hősök is tanítanak a könyvekben és filmekben.
Dógen Szendzsi zen mester (1200 – 1253) és a zen jelentése
Dógen zen mester honosította meg a szotó zent Japánban. Több gyakorlati kézikönyve van, melyekben bemutatta a zazen gyakorlatát. Egyik híres műve az elbeszéléseket tartalmazó Sóbógenzó. A zen tanítások számos alapja az ő megfogalmazásából ered, vagy abban teljesedett ki. Ő mondta, hogy a megvilágosodás és a zazen gyakorlása ugyanaz.
Kodó Szavaki (1880 – 1966)
Kodó Szavaki zen mester tanításai által újult meg az oktatása a 20. században, aki a lényegre, a zazen gyakorlására fordította a figyelmét. Dógen Szendzsi tanításaihoz tért vissza. Nehéz körülmények között, s lezüllött környezetben töltötte gyermekkorát, melynek hatására szerzetessé lett. A világháborúkat követő években sokat utazott, s egy templomban sem telepedett meg. Számos nyilvános helyen tartott előadást. Amiket olvastam róla, számomra ő volt a szatori jelentése megtestesülése a gyakorlatban.
Taiszen Desimaru (1914 – 1982) a zen jelentése Európában megújul
Kodó Szavaki tanítványa. Miután 3 évtizedig volt a tanítványa, a mestere távozása után, egy makrobiotikus csoport meghívására 1967 -ben Franciaországba utazott. Ott egy raktárban lakva, éveken át tanított zazent néhány embernek, bemutatva, hogy mi a zen jelentése. Idővel tanítványai által lakáshoz jutott, s előadásokat is tartott. Az volt a véleménye, hogy az európai zen megerősödése újítólag hat Japánra is.
Taiszen Desimaru 15 évig élt Párizsban, de közben 4 kontinensen több mint 100 zazen csoportot hozott létre. Párizsban és a Loire völgyében is alapított egy templomot. Hatása kétségkívül jelentős a nyugatra, ahol égően fontos volt, hogy a materializmus korában, a 21. századra ismét feléledjen a spiritualitás.
Zeisler István (1946 – 1990) A zen jelentése, lényege Magyarországra is eljut
Zeisler István Taiszen Desimaru mester első tanítványa volt. Ő egy az egyben átvette mestere tanításait és életével meg is testesítette. Szerzetesi neve Mokusó (csendes felébredés) volt, melyet mesterétől kapott. Az volt a terve, hogy a kapott tanítások Magyarországra is eljussanak.
Korai távozás csak részben tudta megakadályozni ebben, mert Mjóken szerzetest (Yvon Bec) még előtte megbízta ezzel. Ő eljött az országba, és létrehozott egy zen dodzsót, valamint a Zeisler Alapítványt. Idővel több gyakorlóhelyet alapított máshol, és a környező országokban is.
Összefoglalás
Bár mindennek gyökere Buddháig visszavezethető, először Kínában terjedt el, majd az ottani mesterek átadásaiból Koreába, s Japánba került. A szigetországban vált hasonlóvá, mint amit ma ismerünk. Azonban az idők során valamennyit változott a gyakorlása, s Kodó Szavaki vitte újra az eredeti irányba. Európában, s nyugaton pedig megújult.
A zen meditáció lényege a zazen, a zazen jelentése a gyakorlás, amely bizonyos szempontból a tudatos jelenlét anélkül, hogy bármivel azonosulnánk. Egyesíti a földet az éggel olyképpen, hogy az ember a meditáció alatt teljesen a testében marad: tudatában a test, szellem, mindenség egy egységet képez.
A zazent gyakorló nem választja szét a világot szellemire és anyagira, nem követ semmilyen bonyolult tanításokat, irányzatokat, rendszereket. A lényegre összpontosít, arra, hogy bármit is csinál, nem fontos, ami számít, hogy legyen jelen. A hagyományos figyelem fejlesztése még csak az út, de a zazen jelentése több mint összpontosítás, ösvény a szatori felé.
Felhasznált források:
- Saját jegyzetek
- Taiszen Desimaru – Az út gyakorlása (Kérdések egy zen mesterhez) 1991, magyar kiadás 1995
- Zeisler István – A zen átadása 1986 – 1989 (francia cikkek), 1996 könyv magyarul
- Kopár hegycsúcs – Zen mesterek élete és tanítása 1996
(Mindhárom mű a Farkas Lőrinc Imre Kiadónál jelent meg)
Ha tetszett, oszd meg másokkal is!