Kritika jelentése kissé más hétköznapi értelemben, mint szakmailag. A jó kritika írása nem annyira személyes, mint inkább tárgyilagos nézőpont következménye, mely azonban nem zárja ki a személyes megfigyelések és élmények közlését. A jó kritikus jelentése egy értékelést, elemzést végző személy.
Kritizálni mindenki tud, de úgy elmondani a másiknak, hol van javítanivalója, hogy örömmel lásson neki, már kevesen. Az egésznek a lényege oda vezethető vissza, hogy miért is akarunk „kritikát” mondani. Azért, hogy megmutassuk, milyen okosak és tapasztaltak vagyunk, vagy azért, mert érdekel a másik ember fejlődése és tudásunkhoz mérten szeretnénk minél jobban segíteni ebben?
Mi a kritika jelentése
A kritika jelentése valamely alkotás, személy, esemény, elképzelés, folyamat, vagy egyéb dolog értékelése és elemzése. Ennek során véleményt alkotunk vagy észrevételeket fogalmazunk meg a művészeti alkotás, gondolat, vagy tevékenység kapcsán. A kritika jelentése eredetileg olyan műfaj, mely valamilyen szellemi, művészeti alkotás értékelése, elemzése. Maga a kifejezés a görög ítélni szóból ered.
A kritika írása, megfogalmazása egy olyan folyamat, amely során személyes vagy szakmai véleményt fejezünk ki valamiről, például egy könyvről, filmről, művészeti alkotásról, vagy egy eseményről. A jó kritikus feladata az, hogy értékelje a vizsgált dolgot, megfogalmazva erényeit és esetleges hiányosságait. A kritika lehet pozitív, negatív vagy semleges, és különböző szempontok alapján történhet, például művészeti értékek, tartalmi mélység, kivitelezés vagy társadalmi relevancia szempontjából.
A kritikusnak általában szakmai vagy elméleti tudással kell rendelkeznie az adott területen, amelyen értékel, és a kritika szerepe lehet a közvélemény formálása, a művészeti vagy szellemi alkotások minőségének javítása, vagy akár a viták elősegítése is. Fontos, hogy a kritika konstruktív legyen, vagyis segítse a fejlődést, és a kritikát kapó fél számára is építő jellegű legyen a visszajelzés.
A kritika jelentése hétköznapi értelemben kissé más lehet. Gyakran használják kritika, vagy negatív vélemény kifejezésére egy személyről, helyzetről vagy dologról. Például, ha valakit kritikusnak neveznek, azt jelentheti, hogy az illető gyakran kifogásokat emel, vagy kritizál másokat. A legjellemzőbb a vallató személyiségtípusra ez a viselkedés.
A jó kritika írása
A jó kritika írása számos szempontot és megközelítést igényel. Az alábbiakban néhány tipp található, amelyek segíthetnek egy hatékony és értékes kritika megfogalmazásában:
Ismerd meg alaposan a téma területét:
Mielőtt kritizálni kezdenél, bizonyosodj meg róla, hogy kellő mértékben tájékozott vagy az adott témában. Legyenek ismereteid az adott művészetről, szakmáról vagy bármilyen más témáról. Például a legismertebb zenei műfajok valamely alkotásáról lehet írni véleményt, vagy személyes élményt, de szakmai kritikává akkor minősül, ha jártas vagy az adott műfajban, s ismered az alkotó és a stílus főbb jellegzetességeit.
Legyél konstruktív:
Az építő jellegű kritika segítő szándékú és konkrét javaslatokat tartalmaz a fejlődésre. Kerüld a pusztán negatív kritikát, és javasold, hogy hogyan lehetne javítani vagy fejleszteni a vizsgált dolgot.
Érvek és példák:
Gondoskodj arról, hogy alátámaszd a véleményed érvekkel és példákkal. A kritika jelentése részben elemzés is, ezért ne csak azt mondd el, hogy mi a véleményed. Magyarázd el, miért gondolod így, és használj konkrét példákat, hogy megvilágítsd az álláspontodat.
Objektivitás:
Próbálj meg objektív lenni, különösen, ha a kritika tárgyát más emberek alkotása vagy tevékenysége képezi. Kerüld a személyeskedést és az érzelmi túlzásokat.
Nyelvezet és stílus:
Használj érthető és tiszta nyelvezetet. Azt is figyelembe kell venni, hogy a kritika írása célzott közönség számára érthető legyen. Az írásban a legfontosabbak egyike, hogy azok értsék, akiknek szól. Hangsúlyozz olyan elemeket, amelyek fontosak a kritikád szempontjából.
Tartsd szem előtt a pozitívumokat is:
Ne felejtsd el kiemelni azokat az aspektusokat, amelyek szerinted jól sikerültek. Még a kritikus megközelítés is lehet konstruktív, ha az építő jelleg dominál.
Megfelelő kontextus:
Helyezd el a kritikát a megfelelő kontextusban. Például, ha egy alkotást vagy művet értékelsz, vedd figyelembe az alkotó szándékait, a korszakot vagy a környezetet.
Fejlődési javaslatok:
Ha kritizálod valaki munkáját, javasold, hogyan fejlődhetne tovább. Az építő kritika írása nem csak a hibákra, hanem a fejlődési lehetőségekre is fókuszál.
Milyen a jó kritika írása? Egyensúlyt teremt a kritikus véleménye és a vizsgált dolog iránti tisztelet között. Fontos, hogy a kritika segítő szándékú legyen, és ösztönözze a továbbfejlődést.
Kritikus jelentése, milyen a jó kritikus
A kritikus jelentése szakmai értelemben olyan személy, aki művészeti, irodalmi, filmes vagy egyéb területen szakmai véleményt alkot egy alkotásról, tevékenységről vagy eseményről. A kritikus elemzi, értékeli és érvel a megítélésének alapjait illetően. A pontos jelentés a kontextustól függ, de általánosságban a “kritikus” kifejezés az értékelés, elemzés és véleményalkotás folyamatát, vagy fontos és sorsdöntő pillanatokat is jelölheti.
Milyen a jó kritikus?
Sokan azt hiszik, a kritika az, amikor egy adott teljesítményről, vagy alkotásról minden hibát felsorolunk, amit találunk. Ez nem kritika, ez egyszerű hibakeresés. A jó kritika írása, megfogalmazása, ennél jóval összetettebb. Hibákat, rosszat keresni máshol mindenki tud. Az igazán jó kritikus képes arra, hogy rávilágítson a javítandó aspektusokra, miközben az egyén lelkesedése és hite megmarad.
A túlzott kritika védekező álláspontot vált ki és ahelyett, hogy javítana a helyzeten, a kritizált személy gyakran nem ismeri el a jogosságát. A helyes kritikának meg kell maradnia értelmi szinten, következetesnek, érzelmi hatást csak akkor keltsen, ha dicsér. A jó kritikus mindig megfelelően adagolja az elemzését ahhoz, hogy a folyamat mindvégig építő maradjon kettejük közt.
A jól végzett mentorálás része az egyén hiányosságainak javítása is oly módon, hogy ő maga akarja, és érezze át ennek örömét. A helyes kritikából nem maradhat ki a jól végzett dolgok dicsérete. A jó kritikus rossz munka esetében is talál biztató jeleket és úgy forgatja a szavait, hogy az illetőben a remény érzése sose szűnjön meg.
Hasznos és építő, ha miközben elmondjuk a hibákat, mindig megemlítjük azt is, amit jól csinált. Vannak persze kivételek ahol egyszerűbb a dolog, ilyen például a matematika. Nem mondhatjuk:
– Remekül végezted ezt a feladatot, az eredmény sajnos nem stimmel, de azért igazán jó munkát végeztél.
Ez félrevezetés lenne.
A vélemény nem kritika
Ha elmondjuk a véleményünket valamiről, mint magánember, az még nem kritika. Például ha nem tetszett egy film, vagy egy könyv és ezt elmondom, ez csak a saját személyes véleményem. Ha részletesen és hosszan kifejtem, kielemzem, hogy miért, az már akár egy műelemzésnek is megfelelhet.
Ilyen tekintetben sok ezzel (is) foglalkozó weboldal, blog – beleértve a saját oldalaimat is – párhuzamosan, vagy felváltva ez is az is. Vagyis személyes élmény leírása, és, vagy kritika. Amikor például az egyik hobbi oldalamon arról írtam, hogy a Disney megváltoztatta a Star Warsot, az személyes vélemény és elemzés egyaránt, mivel megindokoltam a gondolataimat.
Ha kritikát akarunk írni, az első kérdések, ami ilyenkor felvetődhetnek, a következők:
- Mennyire vagyok járatos a témában, milyen ismeretem vannak róla?
- Az elemzésem tisztán szubjektív érzéseken alapul, vagy képes vagyok megfelelő távolságból, tárgyilagosan szemlélni?
Mindig tisztában kell lennünk azzal, hogy most véleményt mondunk valamiről, vagy kritikát. A jó kritika írása esetében jobban oda kell figyelni és az érzelmi hatásokat amennyire lehet visszafogni. Ez nem jelenti azt, hogy a lelkesedést visszafojtsuk – csupán a túlzott rajongást iránt tanúsítsunk mérsékletet – de figyeljünk oda, hogy erős ellenszenveink, esetleg rossz emlékeink ne befolyásoljanak a háttérből.
Hogyan alkalmazzuk a helyes értékelést, minősítést?
Amennyiben több platformon jelen vagy, és rendszeresen alkotsz véleményt dolgokról, akkor több szempontot érdemes figyelembe venned. Például ha sok olvasót szeretnél szerezni, akkor – legalábbis eleinte – a megosztó, bíráló, támadó kritika igen eredményesen működhet. Egész egyszerűen azért, mert arra nehéz nem odafigyelni, akiket érdekel, vagy érint a téma, nem fogják kihagyni.
Hosszabb távon viszont már kevésbé jó. Tehát jó sok olvasód összegyűlhet, viszont ha ezek nagy része ellentétes véleményen van veled, akkor a vállalkozásod, küldetésed célja szempontjából káros is lehet. Mindig az számít, mit akarsz elérni. Az alábbi javaslatok mind kritika írása, mind az életbeli pozitív kommunikáció használata estében célszerűek.
Javaslatok az építő bírálat elkészítésére
1. Mielőtt megtesszük, tisztázzuk magunkban a miértet. Segítő szándék vezérel, vagy csak ellenszenves a másik alkotása, cselekedete? Ha ez utóbbi, akkor mondjunk le róla, mert semmiképp sem leszünk objektívek.
2. Sose mondjunk „nyers” kritikát! A szavak és a kifejezésmód helyes megválasztásával elkerülhetjük, hogy az illető megsértődjön, vagy ami még rosszabb, elmenjen a kedve az egésztől.
3. Legyünk következetesek, közérthetőek és ha szükséges, fejtsük ki a részleteket! Így a másik is képben lesz, érteni fogja miről beszélünk, a dolog megmarad értelmi síkon, s mivel nem vonunk bele semmilyen negatív érzelmet, cselekvésre késztetheti a másikat. A szellemi fejlődés része, hogy képessé válunk egy magasabb (nem személyes) nézőpontból is szemlélni a dolgokat.
4. Akármilyen rosszul is sikerült valami, kritikánk nem állhat csupa támadásból, lekezelésből, negatívumból. Ha valaki valamit pocsékul tett, akkor is őrizzük meg hidegvérünket és higgadtan, türelmesen magyarázzuk el a helyzetet.
5. Ahhoz, hogy a kritikánk pozitív hatást váltson ki, érdemes a negatív észrevételeket pozitív köntösbe csomagolni. Ami azt jelenti, hogy elmondjuk, mi az, ami nem jó, de egyben összekötjük egy javaslattal, amely segítheti. Például ne mondjunk ilyeneket „ez pocsék”, „ez ócska”, mert ez csak felesleges ellenállást fejtene ki.
Ehelyett beszéljünk így:
– Látom itt gondjaid voltak, mit szólnál hozzá, ha mutatnék egy remek megoldást?
6. Ne feledkezzünk el az empátiáról. Amit jól csinált, azt is mondjuk meg, hogy érezze, nem reménytelen, csak van még mit fejlődnie. A jó kritika jelentése nem csupán a bírálat, hanem a lehetőség felvillantása a fejlődésre.
7. Nem szabad természetesen a ló túloldalára esni, hogy az építő javaslataink elsikkadjanak a dicséret mellett. Ha jól csináljuk, az illető valami ilyesfélét fog gondolni:
„ Nem is vagyok rossz, de van még mit fejlődnöm. Ez az ember nagyon hasznos dolgokat mondott nekem, alkalmazni fogom, hogy jobb legyek.”
8. A helyes kritikának mindig az adott dologra kell irányulnia, sohasem a személyre. A másik ember érezheti, hogy nem jól végezte a feladatát, de azt sosem, hogy ő maga egy értéktelen ember. A tevékenységet kritizálhatjuk, de az emberi méltóságot és értékeket sosem.
9. Ha valamit nagyon jól csinált valaki, mindig mondjuk el. Ha pedig nem találunk hibát, azt is mondjuk el. A legjobb kritika a dicséret, mely olykor igazi lelki táplálék lehet. Ne fukarkodjunk vele!
Ha tetszett, oszd meg másokkal is!