Legnagyobb országok kontinensenként, a 10 legnagyobb ország a világon területi kiterjedésben az elsők a Földön. Ebben a cikkben bemutatom az egyes kontinensek legnagyobb országai hogyan lettek akkorák, milyen események vezettek ide. Majd az abszolút top 10-et külön kiemelem, röviden jellemezve főbb földrajzi jellegzetességeiket. Ha élőben is látni szeretnéd őket, ajánlom az úti cél választó programot.
Európa legnagyobb országai
5.Svédország
Svédország az ötödik legnagyobb ország Európában. Mai területének kialakulása hosszú történelmi folyamat eredménye, amely számos háborút, politikai döntést és területi változást foglal magában. A következőkben összefoglalom ennek a folyamatnak a főbb állomásait:
Viking korszak (8-11. század):
A viking korszakban a mai Svédország területe több különálló királyságra és törzsre oszlott, amelyek idővel egyesültek.
Középkor (11-16. század):
A 11. századtól kezdődően a svéd királyok fokozatosan egyesítették az országot. 1397-ben létrejött a Kalmar Unió, amely Dániát, Norvégiát és Svédországot egyesítette, de Svédország 1523-ban kilépett az unióból.
Svéd Birodalom (17. század) – legnagyobb országok Európában egyike:
A 17. században Svédország jelentős európai nagyhatalommá vált, és számos területet szerzett a balti térségben, beleértve Finnországot, Észtországot, Lettországot és néhány német területet. A legnagyobb kiterjedését 1658-ban érte el a Roskilde-i békével, amikor megszerezte Skåne, Blekinge és Halland területeit Dániától.
A nagy északi háború (1700-1721):
Az Oroszországgal, Dániával, Lengyelországgal és más hatalmakkal folytatott háború végén Svédország elvesztette területeinek nagy részét, beleértve az észt és lett területeket.
Napóleoni háborúk (1800-as évek eleje):
A napóleoni háborúk során Svédország elvesztette Finnországot Oroszországnak 1809-ben. Ennek következtében Svédország és Norvégia 1814-ben egyesült, és létrejött a Svéd-Norvég Unió, amely 1905-ig tartott.
Modern határok (20. század):
A Svéd-Norvég Unió felbomlása után Svédország határai stabilizálódtak, és azóta nagyrészt változatlanok maradtak. Svédország mai mérete és határai tehát számos történelmi esemény eredményeként alakultak ki, amelyek során az ország területe változott, de végül a 20. század elejére elnyerte a mai formáját.
4.Legnagyobb országok Európában – Spanyolország
Spanyolország a legnagyobb Európai országok sorában a negyedik. Mai területének és méretének kialakulása hosszú és szövevényes történelmi folyamatok eredménye, amely számos háborút, politikai uniót és több területi változást foglal magában. Az alábbiakban összefoglalom ennek a folyamatnak a főbb állomásait:
Római hódítás (i.e. 218 – i.sz. 5. század):
A mai Spanyolország területe, az Ibériai-félsziget, a Római Birodalom része volt, Hispania néven. A római uralom alatt a régió jelentős mértékben romanizálódott.
Nyugati gótok és muszlim hódítás (5-8. század):
A Nyugati gótok a Római Birodalom bukása után uralták a félszigetet, majd 711-ben a muszlim seregek hódították meg a terület nagy részét, és létrejött az Al-Andalusz.
Reconquista (8-15. század):
A keresztény királyságok, mint León, Kasztília, Aragónia és Navarra, fokozatosan visszafoglalták a muszlimok által uralt területeket. A Reconquista 1492-ben fejeződött be, amikor Kasztíliai Izabella és Aragóniai Ferdinánd visszafoglalták Granadát, az utolsó muszlim bástyát.
A katolikus királyok és Spanyol Királyság létrejötte (15. század vége):
Kasztília és Aragónia egyesülése Izabella és Ferdinánd házasságával létrehozta a Spanyol Királyság alapjait. Az 1492-es év nemcsak a Reconquista végét, hanem Kolumbusz felfedező útját is jelenti, amely Spanyolország gyarmatbirodalmának kezdetét jelzi. Innentől már nemcsak a legnagyobb országok egyike Európában, de világszerte nagy területek tartoznak hozzá.
Habsburg és Bourbon uralkodók (16-18. század):
A Habsburg dinasztia alatt Spanyolország európai nagyhatalommá vált, de a 17. század végére gyengülni kezdett. A spanyol örökösödési háború után, 1713-ban a Bourbon dinasztia került hatalomra.
Napóleoni háborúk és XIX. századi változások:
A Napóleoni háborúk alatt Franciaország megszállta Spanyolországot, de végül a spanyolok visszaszerezték függetlenségüket. Az 1800-as évek során Spanyolország elvesztette legtöbb amerikai gyarmatát.
Modern határok (20. század):
A 20. század elején Spanyolország elvesztette utolsó nagy gyarmatait, mint Kuba és a Fülöp-szigetek. A 20. század során belső politikai változások is történtek, mint például a polgárháború (1936-1939) és a Franco-diktatúra (1939-1975), majd a demokratikus átalakulás.
Spanyolország története során az ország területe számos alkalommal változott, míg végül a 20. század végére kialakult a mai Spanyolország, a legnagyobb Európai országok egyike.
3.Legnagyobb Európai országok – Franciaország
Franciaország mai területének és méretének kialakulása számos komplikált történelmi esemény – háborúk és egyezségek – eredménye. Röviden összefoglalom a legnagyobb országok Európában 3. helyezettjének területi kialakulását:
A Frank Birodalom és a középkor (5-10. század):
A mai Franciaország területének alapját a Frank Birodalom képezte, amelyet Klodvig egyesített a 5. század végén. A Karoling dinasztia uralma alatt a birodalom jelentősen kiterjedt. A 843-as Verduni Szerződésben a Frank Birodalmat három részre osztották, és Nyugat-Franciaország (West Francia) lett a mai Franciaország elődje.
Capet-dinasztia és területi konszolidáció (10-15. század):
A 10. század végén a Capet-dinasztia került hatalomra, és fokozatosan megszilárdította a központi hatalmat. A középkor folyamán a francia királyok számos háborút vívtak, például az angolok ellen a százéves háborúban (1337-1453), hogy megszerezzék és megtartsák területeiket.
Reneszánsz és az újkor (15-18. század):
A 15. század végén és a 16. század elején Franciaország több háborút vívott Itália ellen, hogy növelje befolyását és területét. A vallásháborúk után IV. Henrik trónra lépésével (1589) és a nantesi ediktum kiadásával (1598) stabilizálódott az ország.
Abszolutizmus és a Napóleoni háborúk (17-19. század):
XIV. Lajos uralkodása alatt Franciaország jelentős nagyhatalommá vált, s a legnagyobb országok Európa területén egyike lett. A Napóleoni háborúk idején (1799-1815) Franciaország határai kiterjedtek, de Napóleon bukása után a bécsi kongresszus (1815) visszaállította az ország határait a forradalom előtti állapotokhoz közel.
19. század és a gyarmatosítás kora:
A 19. században Franciaország jelentős gyarmatbirodalmat épített ki Afrikában, Ázsiában és a Csendes-óceáni térségben. Az 1870-71-es francia-porosz háborúban Franciaország elvesztette Elzász-Lotaringiát, amelyet csak az első világháború után szerzett vissza.
20. század és a modern határok:
A két világháború során Franciaország területei újabb változásokon mentek keresztül, de végül visszaszerezte Elzász-Lotaringiát. A gyarmatbirodalom jelentős része az 1960-as években függetlenné vált. Az Európai Unió létrejötte és a határok megszilárdulása hozzájárultak Franciaország mai területeinek kialakulásához. A méretei nagyjából a 20. század közepére stabilizálódtak, és azóta lényegében változatlan maradt.
2.Legnagyobb országok Európa – Ukrajna
Ha nem számítjuk az elsőt, amely csak félig európai, Ukrajna a legnagyobb ország Európa területén. Ukrajna mai méretének számos politikai, katonai és diplomáciai eseményt foglal magában. Lásd alább a főbb állomásokat:
Kijevi Rusz (9-13. század):
Ukrajna területén alakult ki a Kijevi Rusz, az egyik első kelet-európai állam, amely a 9. században jött létre. Ez a birodalom a mai Ukrajna központi és északi részét, valamint Belarusz és Oroszország egyes részeit foglalta magában.
Tatárjárás és a Litván Nagyfejedelemség (13-15. század):
A 13. században a mongolok elpusztították a Kijevi Ruszt, és a terület a tatár Arany Horda fennhatósága alá került. Később a 14. században a mai Ukrajna nagy része a Litván Nagyfejedelemség részévé vált.
Lengyel-litván Unió (1569):
Az 1569-es Lublini Unióval a Litván Nagyfejedelemség és a Lengyel Királyság egyesült, és létrejött a Lengyel-Litván Nemzetközösség. Ennek következtében a mai Ukrajna nagy része lengyel fennhatóság alá került.
Kozák Hetmanátus és orosz fennhatóság (17-18. század):
A 17. század közepén a kozákok felkeltek a lengyel uralom ellen, és létrehozták a független Kozák Hetmanátust. Az 1654-es Perejaszlavi Szerződés eredményeként a Hetmanátus az Orosz Birodalom védelme alá került, ami fokozatosan orosz fennhatósághoz vezetett.
Orosz és osztrák uralom (18-19. század):
A 18. század végére, a lengyel felosztások következtében (1772, 1793, 1795), a mai Ukrajna nagy része az Orosz Birodalom része lett, míg Nyugat-Ukrajna egyes részei az Osztrák-Magyar Monarchiához kerültek.
20. század eleje és a Szovjetunió:
Az első világháború után Ukrajna rövid időre függetlenné vált, de a polgárháború után a Szovjetunió részévé vált 1922-ben. A sztálini érában Ukrajna területén súlyos események történtek, például a holodomor, a mesterségesen előidézett éhínség. A második világháború alatt Ukrajna területén heves harcok folytak. A háború után a Szovjetunió kiterjesztette határait, és Nyugat-Ukrajna is a Szovjetunió része lett. Így megszűnt Európa legnagyobb országa lenni.
Függetlenség (1991) és modern kor:
A Szovjetunió összeomlása után, 1991-ben Ukrajna kikiáltotta függetlenségét. Az ország határai nagyjából a szovjet időszakban kialakult határokat követték. Ekkor lett ismét a legnagyobb országok egyike Európában.
Krím annektálása és a kelet-ukrajnai konfliktus (2014-től), orosz-ukrán háború:
2014-ben Oroszország annektálta a Krím-félszigetet, amely nemzetközi szinten széles körben elítélt lépés volt. Emellett Kelet-Ukrajnában fegyveres konfliktus robbant ki az oroszbarát szeparatisták és az ukrán kormány között, amely azóta is tart. Ennek létrejöttében más országoknak is volt szerepe. A 2020-as évek elején a Donyeck-medencében (Donbasz) az ukrán kormány elvesztette az ellenőrzést a Luhanszki és a Donyec-medence egyes részei felett.
2022 februárjában Oroszország nagyszabású katonai inváziót indított Ukrajna ellen, amely az ország területi integritását és politikai stabilitását súlyosan fenyegette. Az invázió során Oroszország jelentős ukrán területeket foglalt el. Számos ország és nemzetközi szervezet elítélte Oroszország lépéseit, és támogatást nyújtott Ukrajnának. Ugyanakkor a háború kiprovokálásában más nemzeteknek is – különösen az USA -nak szerepe volt – valamint üzleti, s politikai érdekek fűződtek hozzá.
1.Legnagyobb ország Európában: Oroszország
A legnagyobb ország Európában Oroszország, úgy is, hogy csak az európai részét számítjuk. Hogyan alakult ki Oroszország európai részének mai területe?
Kijevi Rusz (9-13. század):
A Kijevi Rusz volt az első jelentős kelet-európai állam, amely a mai Oroszország, Ukrajna és Belarusz területén jött létre. A 9. század végén és a 10. század elején kezdett kialakulni, és központja Kijev volt. A Kijevi Rusz a 13. században a mongol invázió következtében szétesett.
Moszkvai Nagyfejedelemség (13-16. század):
A Kijevi Rusz széthullása után a mai Oroszország területén több kisebb fejedelemség jött létre, amelyek közül a Moszkvai Nagyfejedelemség vált a legmeghatározóbbá. A 13. századtól kezdve Moszkva fokozatosan egyre nagyobb befolyásra tett szert, és végül a 15. században az Arany Horda hatalmát is megtörte.
Orosz Cárság (16-18. század):
IV. (Rettegett) Iván 1547-ben cárt címet vett fel, és kiterjesztette a Moszkvai Nagyfejedelemség területét. Az Orosz Cárság a 16-17. században jelentős területeket foglalt el a Volga mentén, valamint kelet felé, Szibéria irányába terjeszkedett. Nagy lépések történtek, hogy a cárság a világ 10 legnagyobb országa egyike legyen.
Orosz Birodalom (18-20. század):
I. (Nagy) Péter cár 1721-ben megalapította az Orosz Birodalmat, amely a 18. század folyamán tovább terjeszkedett. I. Péter és utódai háborúk és diplomáciai manőverek révén jelentős területeket szereztek Európában, például a Balti-tenger partvidékén és Lengyelország felosztása során. Az ország ekkor már a legnagyobb országok közé tartozott a világon.
Napóleoni háborúk és a 19. század:
A Napóleoni háborúk során Oroszország megőrizte és megerősítette határait. A 19. században tovább folytatta terjeszkedését, különösen a Kaukázus és Közép-Ázsia irányába.
A Szovjetunió létrejötte (1922):
Az 1917-es orosz forradalmat követően polgárháború tört ki, amelynek végén megalakult a Szovjetunió. Ekkor már egyértelmű volt melyik a világ legnagyobb országa. A Szovjetunió a korábbi Orosz Birodalom területeit egyesítette, és új közigazgatási határokat húzott meg. Az európai Oroszország a Szovjetunió legnagyobb és legfontosabb része maradt. A Szovjetunió hosszú időre a világ legnagyobb országa lett. A második világháború során Oroszország (mint a Szovjetunió része) jelentős áldozatokat hozott és területeket szerzett Kelet-Európában.
A Szovjetunió felbomlása (1991) után:
1991-ben a Szovjetunió felbomlott, és Oroszország független állammá vált. Határai nagyrészt a szovjet időszak alatt meghatározott határokon alapultak. Az európai rész magába foglalja Oroszország nyugati területeit, beleértve Moszkvát és Szentpétervárt. Az ukránokkal folytatott háború ezeket a határokat megbolygatta.
Legnagyobb országok a világon – Ázsia legnagyobb országai
5.Szaúd-Arábia, az ötödik legnagyobb ország Ázsiában
Szaúd-Arábia mai területének és méretének kialakulása:
Korai történelmi korszakok:
A mai Szaúd-Arábia területén az iszlám előtti időszakban különböző törzsek és városállamok léteztek, mint Mekka és Medina.
Iszlám kialakulása (7. század):
Mohamed próféta az iszlám vallást a 7. század elején alapította meg, és Mekka és Medina az iszlám vallás két legfontosabb városává váltak.
Oszmán Birodalom uralma (16-20. század):
A terület nagy része az Oszmán Birodalom fennhatósága alá került, bár a helyi törzsek jelentős autonómiával rendelkeztek.
Az első és második szaúdi állam (18-19. század):
A Szaúd család alapította az első szaúdi államot a 18. században, de ezt az oszmánok megdöntötték. A második szaúdi állam a 19. század közepén jött létre, de ez is rövid életű volt.
A modern Szaúd-Arábia megalapítása (20. század eleje):
Abdul-Aziz Ibn Szaúd a 20. század elején egyesítette a terület különböző törzseit és 1932-ben kikiáltotta a Szaúd-Arábiai Királyságot.
Határrendezések és olajfelfedezés (20. század):
A 20. század közepén Szaúd-Arábia határait nemzetközi megállapodásokkal rendezték. Az 1930-as években felfedezett olajkészletek jelentősen növelték az ország gazdasági és politikai jelentőségét. Szaúd-Arábia mai területe és mérete tehát az egyesítés, a törzsi szövetségek, valamint a 20. századi határrendezések és olajfelfedezések eredményeként alakult ki.
4.Legnagyobb országok Ázsiában – Kazahsztán
Kazahsztán mai területe így jött létre:
Nomád birodalmak és törzsi szövetségek:
A területet a középkor folyamán különböző nomád törzsek és birodalmak uralták, mint a Türk Birodalom, a Karahanidák és a Mongol Birodalom.
Kazah kánságok (15-18. század):
A 15. században a kazah törzsek egyesülésével létrejöttek a Kazah kánságok, amelyek a mai Kazahsztán területének nagy részét uralták.
Orosz Birodalom hódítása (18-19. század):
A 18. századtól kezdődően az Orosz Birodalom fokozatosan meghódította a Kazah kánságokat, és a 19. század végére a teljes területet ellenőrzése alá vonta.
Szovjetunió részeként (20. század):
A 20. század elején Kazahsztán az Orosz Birodalom részeként csatlakozott a Szovjetunióhoz, így a világ legnagyobb országa részévé vált. 1936-ban Kazahsztán Szovjet Szocialista Köztársaság lett, és határait a szovjet adminisztratív határok szerint állapították meg.
Függetlenség (1991):
A Szovjetunió felbomlása után, 1991. december 16-án Kazahsztán kikiáltotta függetlenségét, és a korábbi szovjet köztársasági határok alapján alakult meg a mai Kazahsztán.
3.Ázsia legnagyobb országai – India
India mai területének és méretének kialakulása:
Ősi civilizációk és birodalmak:
India kialakulása visszavezethető egészen az Atlantisz pusztulása utáni népvándorlásig. Évezredekkel később az Indus-völgyi civilizáció, majd a Maurja és Gupta Birodalom idején India területe jelentős volt, de nem fedte le a mai India teljes területét.
Mogul Birodalom (16-18. század):
A Mogul Birodalom uralma alatt India nagy része egyesült, beleértve Észak- és Közép-Indiát, valamint a déli területek egy részét, így a legnagyobb Ázsiai országok egyike lett.
Brit gyarmati uralom (18-20. század):
A 18. századtól kezdve India a Brit Kelet-indiai Társaság, majd később közvetlenül a Brit Birodalom irányítása alá került. A brit gyarmati időszak alatt India határait a britek adminisztratív intézkedései alakították.
Függetlenség és felosztás (1947):
1947-ben India elnyerte függetlenségét, és az országot felosztották Indiai Unióra és Pakisztánra (amely magában foglalta a mai Pakisztánt és Bangladest). Ez a felosztás meghatározta India mai határainak nagy részét.
Államok újraszervezése (1956), modern határok és konfliktusok:
1956-ban India államait nyelvi alapon szervezték újra, ami további belső határrendezéseket eredményezett. India határai azóta kisebb konfliktusok és háborúk (például Kasmír ügye) miatt néha változtak, de a mai India területe nagyjából stabil maradt a függetlenség óta.
2.Legnagyobb országok Ázsia – Kína
A jin és jang filozófia őshazájának rövid területi története:
Ősi dinasztiák és birodalmak:
A kínai civilizáció korai időszakában, mint például a Sang, Csou és Csin dinasztiák alatt, Kína területe fokozatosan bővült. A Csin-dinasztia (Kr. e. 221-206) idején kezdődött a Kína mai alapjainak lerakása.
Han-dinasztia (Kr. e. 206-Kr. u. 220), Tang és Szung dinasztiák (7-13. század):
A Han-dinasztia alatt Kína területe jelentősen megnövekedett, beleértve a mai Kína nagy részét. A Tang-dinasztia idején Kína területe tovább növekedett Közép-Ázsiában és a Selyemút mentén. A Szung-dinasztia alatt Kína területi kiterjedése csökkent, de kulturálisan és gazdaságilag tovább fejlődött.
Jüan és Ming dinasztiák (13-17. század), Csing-dinasztia (17-20. század):
A Jüan-dinasztia (mongol uralom) alatt Kína területe tovább növekedett, magában foglalva Mongólia és Közép-Ázsia egyes részeit. Itt már a világ 10 legnagyobb országa egyike lehetett. A Ming-dinasztia alatt Kína visszanyerte függetlenségét és megerősítette határait. A Csing-dinasztia alatt Kína területe elérte legnagyobb kiterjedését, beleértve Tibetet, Xinjiangot, Mongóliát és Tajvant, így Ázsia legnagyobb országa lett, az oroszokat nem számítva. A Csing-dinasztia idején Kína területe nagyjából a mai határokig terjedt.
Köztársasági Kína (1912-1949), Mao Ce-tung és a Kínai Népköztársaság (1949-től):
Az 1912-es forradalom után a Csing-dinasztia összeomlott, és megalakult a Kínai Köztársaság. Az ország területe több belső konfliktus és háború miatt változott. 1949-ben a Kínai Népköztársaság megalakulásával Mao Ce-tung vezetésével Kína megszilárdította határait. A Kínai Népköztársaság fennhatósága alá vonta Tibetet (1950), Xinjiangot és belső Mongóliát. Kína mai határai a 20. század közepére kialakultak, de Tajvan függetlenségi kérdése és a határviták Indiával, valamint a Dél-kínai-tenger körüli területi viták még mindig fennállnak.
1.Eurázsia legnagyobb országa – Oroszország
Oroszország ázsiai részének kialakulása:
Az Orosz Birodalom kezdetben Európa felé terjeszkedett, majd a 2. évezred második felében az Urál hegység túloldalán, Ázsiában is. A 16. és 17. században fokozatosan meghódították Szibériát, és a Keleti-Ázsiai partvidéket. A 19. század végén és a 20. század elején Oroszország jelentős területeket szerzett az Amur-folyó mentén, az orosz-japán háborúk eredményeként.
A Szovjetunió időszakában Oroszország ázsiai része tovább nőtt, és Szibéria mellett a Közép-Ázsiai köztársaságok is részei lettek az országnak. A Szovjetunió felbomlása után Oroszország fennmaradt, és területi integritása alapvetően megmaradt, beleértve a Szibéria, a Kaukázus és a Közép-Ázsia területeit.
Afrika legnagyobb országai
5.Legnagyobb országok Afrika – Csád
A világ legnagyobb országai terület szerint főleg Ázsiában és Amerikában találhatók. Afrika nemzetei területi nagyság szempontjából kiegyensúlyozottabbak. Az afrikai Csád-medence területe és mérete a geológiai folyamatok, történelmi események és politikai változások eredménye.
A Csád-medence kialakulása több millió év alatt történt, amikor az Afrikai kontinens közepén elkezdett alacsony terület kialakulni, amely később a Csád-tóval és a körülötte elterülő medencével vált ismertté. Az ókori időkben a Csád-medence környékén különböző afrikai birodalmak és kereskedelmi utak léteztek, például a Kanaan, a Kanem-Bornu birodalom és a Szahara-sivatag mentén húzódó transzszaharai kereskedelmi útvonalak.
Az európai gyarmatosítás során a Csád-medence területe nagy része a francia és brit gyarmatok közé esett. A 19. és 20. században az európai hatalmak határrendezéseket hoztak létre, amelyek alakították a mai Csád-medence politikai térképét. A 20. század második felében az afrikai országok szinte mindegyike függetlenséget nyert az európai gyarmatosító hatalmaktól. Ez határváltozásokhoz és területi vitákhoz vezetett, amelyek befolyásolták a Csád-medence mai területét és méretét.
4.Afrika legnagyobb országai – Csád
Líbia mai területének kialakulása röviden:
Az ókori időkben Líbia területén különböző birodalmak és kultúrák léteztek, mint például a Föníciaiak, a Görögök és a Római Birodalom. A 16. században az Oszmán Birodalom uralma alá került Líbia. A 20. század elején azonban az olaszok megszállták Líbiát és gyarmati uralmat vezettek be.
A második világháború után Líbia függetlenséget nyert Olaszországtól 1951-ben. Az olasz gyarmatidőszak hatására alakult ki Líbia mai területe és határai. Líbia 1951 és 1969 között királysági rendszerben kormányzott. 1969-ben egy puccs során Moammer Kadhafi hatalomra jutott és elindította a Líbiai Arab Köztársaság korszakát.
Az 2011-es arab tavasz során fellázadtak a líbiaiak Kadhafi ellen, ami polgárháborúhoz és külföldi beavatkozáshoz vezetett. Az ezt követő politikai és katonai instabilitás alakította ki Líbia mai területi és politikai helyzetét.
3.A legnagyobb országok Afrikában – Szudán
Szudán, vagyis a Szudáni Köztársaság a harmadik legnagyobb ország Afrikában. Mai területe és mérete az ókori birodalmak, a kolonizáció és a modern politikai változások eredménye.
Az ókori időkben a mai Szudán területén olyan birodalmak és királyságok léteztek, mint a Napkirályok birodalma és a Kusita birodalom. A 19. században az európai hatalmak, főként a brit és az egyiptomi, kolonizálták Szudánt. Az angol-egyiptomi gyarmatosítás során meghatározták Szudán mai határait. Elég komoly ütközetek is zajlottak emiatt, lásd például a másik weboldalamon bemutatott Ballantyne sorozat A Nap diadala című kötetét.
1956-ban Szudán függetlenséget nyert az Egyesült Királyságtól. A függetlenség után területi viták alakultak ki, amelyek néha polgárháborúkhoz vezettek, mint például a Dél-Szudáni függetlenségi háború. 2011-ben a déli régió, Dél-Szudán, népszavazás útján elszakadt Szudántól, létrehozva a világ legfiatalabb országát. A kiválás előttig Szudán a kontinens legnagyobb országa volt.
2.Kongói Demokratikus Köztársaság
A Kongói Demokratikus Köztársaság mai területe és mérete az afrikai birodalmak öröksége, a kolonizáció és a függetlenségi mozgalmak eredménye.
A mai Kongói Demokratikus Köztársaság területén számos ősi birodalom és kultúra létezett, mint például a Kongo Királyság és a Luba-Lunda birodalom. A 19. században az európai hatalmak, főként Belgium, kolonizálták a területet. A Kongó medencéjében a belga gyarmati hatalom kiépítette a Kongó Szabad Államot.
Az 1960-as években a függetlenségi mozgalmak eredményeként a Kongói Demokratikus Köztársaság kikiáltotta függetlenségét Belgiumtól. Wilbur Smith Elsötétült nap című regényében az ottani harcokba pillanthatunk bele. A függetlenség után politikai instabilitás és területi viták jellemzőek voltak a Kongói Demokratikus Köztársaság területén, amelyek továbbra is befolyásolják az ország mai területét és méretét.
1.Afrika legnagyobb országa – Algéria
Algéria a legnagyobb országok egyike, a legnagyobb ország Afrika mai területén. Itt az ókori időkben olyan birodalmak és kultúrák léteztek, mint például a rómaiak és a karthágóiak. Az Oszmán Birodalom 16. századi hódításai során az Algériai terület nagy része az oszmán uralom alá került.
A 19. században Franciaország kolonizálta Algériát. Az algériai terület nagy része a francia gyarmati hatalom alá került. Az 1950-es években az algériaiak függetlenségi harcot indítottak a francia gyarmatosítás ellen. Az 1962-es algériai függetlenségi háborút követően Algéria függetlenséget nyert. Mai területe és határai az európai gyarmatosítás és az azt követő függetlenségi folyamatok során alakultak ki.
Legnagyobb országok Amerika
5.Mexikó
Mexikó a legnépesebb spanyol nyelvű ország. Mai területe és mérete a spanyol gyarmatosítás, az indián birodalmak öröksége és a függetlenségi harcok eredménye. A 16. században Spanyolország gyarmatosította Mexikót, amely az aztékok birodalmának helyére lépett.
Az 1810-1821 közötti függetlenségi harcok során Mexikó kivívta függetlenségét Spanyolországtól. A 19. és 20. században több területi vita és háború zajlott a szomszédos országokkal, mint például az Egyesült Államokkal és Guatemala-val, ami befolyásolta Mexikó mai határait.
4.Legnagyobb országok Amerika – Argentína
Argentína mai területe és mérete az európai gyarmatosítás, a függetlenségi harcok és a területi kiterjeszkedések eredménye. A 16. században az a Spanyolország gyarmatosította Argentína területét, amely az inkák birodalmának helyére lépett. Az 1810-1820-as években Argentína függetlenségi háborút vívott Spanyolországgal szemben, amelynek eredményeként 1816-ban kikiáltották az ország függetlenségét.
A 19. és 20. században Argentína területe folyamatosan bővült a területi viták és háborúk, valamint a békekötések eredményeként. Érdemes elolvasni Karl May – A Rio de la Plata mentén című regényét, mely ezen időkben és tájakon játszódik. Argentína ma a világ legnagyobb országai közé tartozik, és Dél-Amerika második legnagyobb méretű országa.
3.Brazília
Brazília Dél-Amerika legnagyobb országa, s a legnagyobb területű országok egyike az Amerikai kontinensen. Az egyetlen portugál nyelvű nemzet az idők során számos bevándorló népből alakult ki. A legváltozatosabb élővilággal rendelkező ország – ami részben köszönhető az Amazonas medencéjének és élővilágának – de sajnos a klímaváltozás és következményei, valamint az emberi pusztítások jelentős károkat okoztak.
Itt a portugálok kezdték a gyarmatosítást a 16. században, és fokozatosan hódították meg a területet. A 19. században a portugál uralkodócsalád Brazília trónját is elfoglalta. A függetlenségi harcok során, 1822-ben Brazília elnyerte függetlenségét Portugáliától. Az ország területe később tovább bővült diplomáciai és területi megállapodások útján. Ennek eredményeként alakult ki Brazília mai területe és mérete.
2.Legnagyobb országok Amerika – USA
A Föld legnagyobb országai közül az egyetlen, amely 50 állam szövetsége. Az USA mai területe és mérete több történelmi esemény és területi bővítés eredménye. Először őslakos indián népek éltek ott, majd a második évezredben megjelentek az európaiak. Az eredeti 13 gyarmat az Atlanti-óceán partján alakult ki a 17. és 18. században.
Az Amerikai Egyesült Államok 1776-ban kikiáltotta függetlenségét Nagy-Britanniától. 1803 -ban az USA megvásárolta Louisiana területét Franciaországtól, megduplázva ezzel az ország méretét. 1819 -ben az USA megszerezte Floridát Spanyolországtól. 1845 -ben Texas, korábbi független köztársaság, csatlakozott az USA-hoz.
Oregoni egyezmény (1846): Az USA és Nagy-Britannia megosztották az Oregon területét.
Mexikói–amerikai háború (1848): A Guadalupe Hidalgo-i békeszerződés után az USA megszerezte Kaliforniát és Új-Mexikót. 1853 -ban az USA további területeket vásárolt Mexikótól (Gadsdeni vásárlás). 1867 -ben az USA megvásárolta Alaszkát Oroszországtól. 1898 -ban Hawaii az USA részévé vált.
Az USA mai területe tehát a kolonizáció, függetlenség, vásárlások, háborúk és csatlakozások eredményeként alakult ki.
1.Amerika legnagyobb országa – Kanada
Kanadában az őslakos népek már évezredek óta lakták a területet, mielőtt a 16. században a francia és brit felfedezők és telepesek megérkeztek. A 17. században Franciaország megalapította Új-Franciaországot, amely magában foglalta a mai Kanada keleti részét. A brit gyarmatosítók is megtelepedtek, különösen a mai Kanada atlanti partvidékén.
Az 1763-as párizsi béke után Franciaország átengedte Kanada területét Nagy-Britanniának, amely brit gyarmattá vált. 1867-ben a Brit Észak-Amerikai Törvény létrehozta a Kanadai Konföderációt, egyesítve Ontario, Quebec, Új-Skócia és Új-Brunswick tartományokat. Ez volt az első lépés Kanada önállósodása felé.
A következő évtizedekben Kanada területe jelentősen bővült a nyugati és északi irányba. Manitoba (1870), Brit Columbia (1871), Prince Edward-sziget (1873), valamint Alberta és Saskatchewan (1905) csatlakozott a konföderációhoz. Az 1870-es években a Kanadai kormány megvásárolta Rupert’s Land és az Északnyugati Területek területét a Hudson’s Bay Company-tól.
1949-ben Új-Fundland és Labrador csatlakozott Kanadához, ezzel kialakítva a mai határokat. Kanada mai területe tehát az őslakos népek lakta földek, az európai gyarmatosítás, a brit uralom és a területi bővítések eredményeként alakult ki.
Ausztrália és Óceánia legnagyobb országa – Ausztrália
Ausztrália mai területe az ausztrál kontinenst, Tasmánia szigetét, és több kisebb szigetet tartalmazza. Az őslakos népek több tízezer éve lakták Ausztráliát, mielőtt az európaiak felfedezték a kontinenst. Az 1600-as években holland és brit felfedezők érkeztek a kontinensre, de a brit gyarmatosítás kezdete az 1770-es évekre tehető, amikor James Cook brit felfedező feltérképezte a keleti partot.
1788-ban az első brit telepesek megérkeztek Botany-öbölbe, és megalapították az Új-Dél-Wales gyarmatot. Ezt követték más gyarmatok alapítása, mint például Tasmania, Nyugat-Ausztrália, Dél-Ausztrália, Victoria és Queensland. 1901-ben az ausztrál gyarmatok egyesültek és létrehozták az Ausztrál Államszövetséget (Commonwealth of Australia), amely a mai Ausztrália hivatalos megalakulása.
Az ausztrál szövetség létrejötte óta néhány kisebb területi változás történt, de a határok nagyjából megmaradtak. Például az Északi Terület 1911-ben vált különálló közigazgatási egységgé. Ausztrália mai kiterjedése tehát az őslakos népek lakta földek, a brit gyarmatosítás és a gyarmati egyesülés eredményeként alakult ki.
A 10 legnagyobb ország a világon – A világ 10 legnagyobb országa
10.A világ 10 legnagyobb országa – Algéria
Algéria egy észak-afrikai állam, a Földközi-tenger partján, területe 2 381 741 négyzetkilométer. Az északi, mediterrán partvidékét az Atlasz hegység választja el a délebbi Szaharától. Az ország nagy része sivatagos, gyér növénytakaróval. Főleg arabok lakják, valamennyi berber, s csekélyebb fekete, és francia népek mellett.
9.Legnagyobb országok Ázsiában – Kazahsztán
Kazahsztán a legnagyobb országok között kilencedik, a népsűrűségét tekintve viszont a legalacsonyabbak közé tartozik. A területe 2 717 300 négyzetkilométer, nagy részén hatalmas sztyeppek, félsivatagok, illetve a Kaszpi-tenger mentén mocsaras helyek alkotják.
8.Argentína
Argentína területe 2 776 890 négyzetkilométer. Az Andok-hegység és az Atlanti-óceán közötti hosszanti részen elhelyezkedő ország változatos élőhelyekkel rendelkezik, de viszonylag kevés ember él itt a méretéhez képest. Nagy része száraz és nedves pampa, illetve hegyvidéki.
7.Dél-Ázsia legnagyobb országa – India
A nagy népsűrűségű India területe 3 287 263 négyzetkilométer. Éghajlatát főleg a monszun határozza meg, a növényzete a dzsungelektől, füves térségeken, mocsarakon és hegyvidéken át a sivatagosig terjed. A népesség eloszlása igen sokrétű, mint ahogy a vallási és nyelvi változatosság is jellemző rá.
6.Legnagyobb országok – Ausztrália
A kontinensnyi ország területe 7 741 220 négyzetkilométer. Óceánok és tengerek veszik körül, főleg a part menti vidékeken lakott, az ország mélyén kevésbé. Éghajlata igen sokrétű, a mérsékelt déli részektől az északi trópusokig sokféle környezeti viszony uralja. A növényzete is sokrétű, a hegyi erdőktől a trópusi dzsungelekig, a füves bozótosoktól a sivatagokig.
5.Brazília
A 10 legnagyobb ország a világon sorában Brazília az ötödik a maga 8 517 877 négyzetkilométerével. Éghajlata változatos, de nagy része trópusi, ami meleg és nedves időjárást jelent egész évben, különösen az Amazonas-medencében. A déli területeken szubtrópusi éghajlat uralkodik, ahol négy évszak különül el.
Növényzete roppant gazdag és sokrétű, a trópusi esőerdőktől kezdve a szavannákig és a mangrove erdőkig. Brazília lakossága sokszínű, különböző etnikai csoportokból áll, köztük európai (főként portugál), afrikai, őslakos indián és ázsiai származású emberek. Az ország kulturális sokszínűsége ennek a keveredésnek köszönhető.
4.A 10 legnagyobb ország a Földön – Kína
Kína területe több mint 9,6 millió négyzetkilométer. Az ország keleti részén nedves szubtrópusi éghajlat található, míg a nyugati területeken sivatagi és félsivatagi éghajlat uralkodik. Kína növényzete ennek megfelelően sokféle, a sűrű erdőktől és bambuszligetektől a száraz füves pusztákig és sivatagokig.
Az ország lakossága igencsak sokrétű, több mint 50 hivatalosan elismert etnikai csoport él itt, köztük a han kínaiak, akik a legnagyobb csoportot alkotják, valamint a tibetiek, ujgurok, mongolok és más kisebbségek. Ez a kulturális sokszínűség Kína gazdag történelméből és földrajzi kiterjedéséből fakad.
3.Legnagyobb országok a Földön – USA
A 9,8 millió négyzetkilométeres USA éghajlata szintén szokatlanul változatos, az alaszkai sarkvidéki hidegtől a hawaii és floridai trópusi melegig terjed. Az ország középső részén mérsékelt éghajlat uralkodik, míg a nyugati partvidéken mediterrán éghajlat található, a belső területeken pedig sivatagi és félsivatagi körülmények jellemzőek.
Az ország növényzete ennek megfelelően is változatos, a sűrű erdőktől és prériktől kezdve a sivatagi kaktuszokig és tűlevelű erdőkig. A lakosság etnikailag és kulturálisan sokszínű, különböző származású népek élnek itt, köztük európai, afrikai, ázsiai és latin-amerikai gyökerekkel rendelkezők, valamint őslakos amerikaiak.
2.Kanada
A legnagyobb amerikai ország területe 9 984 670 négyzetkilométer. Kanada éghajlata nagyrészt hideg, különösen az északi területeken, ahol sarkvidéki klíma uralkodik, míg a déli részeken mérsékelt éghajlat található. Az országban jelentős erdős területek vannak, különösen a boreális erdők, de megtalálhatók a préri és tundra növényzet is.
Kanada lakosságában a legnagyobb csoportot az európai származásúak alkotják, de jelentős számú ázsiai, afrikai és latin-amerikai bevándorló is él itt. Emellett őslakos népek, mint például az inuitok, métiszek és az első nemzetek (First Nations) tagjai is számottevő részei a kanadai társadalomnak.
1.A világ legnagyobb országa Oroszország
Oroszország több mint 17 millió négyzetkilométer, s ezzel a legnagyobb országok között az első. Bár az országok nagyság szerint sorrendjében nem mindig volt az első (lásd a történelmet fentebb), a szélessége elképesztő. Éghajlata az északi sarkvidéki hidegtől a déli mérsékelt kontinentális klímáig terjed. Az ország nyugati része mérsékelt éghajlatú, míg Szibériában zord, hosszú telek és rövid, meleg nyarak jellemzőek.
A növényzete szintén sokféle, az északi tundrától és boreális erdőktől a déli sztyeppékig és vegyes erdőkig. Az országban számos népcsoport él, a legnagyobb etnikai csoport az oroszok, de jelentős számú tatár, ukrán, baskír, csecsen és más kisebbségek is megtalálhatók. Oroszország kulturális sokszínűsége és etnikai összetétele az ország hatalmas területének és történelmi fejlődésének eredménye.
Ha tetszett, oszd meg másokkal is!